A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
128 xni. ülés. elsőnek indokolásában van egy olyan dolog, a mely csakugyan a mellett szólana, hogy arra az országos bizottság nem illetékes, mert ott előfordul egy passus, a melyben ez van: „A mellékletekből kiderül, hogy a szükségeseknek jelzett czélok elérésére ekkoráig 35 millió forint elegendőnek látszott ..........“ —tehát azon czélra, melyre a delegatio illetékes ...........„Midőn azután a Bosznia és Herczegovina megszállása a berlini congressus határozata értelmében végrehajtatott ... stb.“ Tehát itt egy oly czélról van szó, melyre nézve a delegatio véleményem szerint nem ille- tékes. Következik azután egy passus, abban nem politikai és katonai tekintetek voltak irányadók. En tehát, hogy hosszas ne legyek, azon véleményben vagyok, hogy ezen összegek megszavazására oly értelemben, mint a kormány kívánta, a delegatio nem illetékes, de igenis azon alakban, a mint az albizottság előterjesztette, hogy itt, elnézve a politikai czéltól és tekintetbe véve, hogy azon katonák ott vannak, azoknak existálni kell, arra megszavazunk egy összeget. Erre azt hiszem, a delegatio illetékes. (Helyeslés.) Elnök : Kiván még valaki a kérdéshez 8zólani? Ha nem kiván, akkor felteszem a kérdést. Szilágyi Dezső: T. országos bizottság! Én ugyan megvallom, óhajtottam volna, ha ezen kérdés jobban megvilágittatik ezen bizottságban, de azon felületes észrevétellel, melyetFalk t. bizottsági tag ur tett, megvallom, a kérdést kifejtettnek nem tartom. (Halljuk!) En részemről nagy figyelemmel kisértem, hogy minő előterjesztés indokolásából mélfózta- tott felolvasni és ha nem csalódom, a ministerium azon előterjesztéséből olvasott, mely a 60 milliót tárgyalja, a melyről itt szó nincs ; azon másik előterjesztésből, a mely visszavétetett, nem pedig abból, melynek a jelen napirendről való levétele kéretik. Pedig ez van napirenden, erre pedig t. barátom semmi figyelemmel nem volt. Ennélfogva én megvallom, hogy azon indokolásra, mely a visszavont előterjesztésben foglaltatik, semmi súlyt nem fektetek. Jelenleg a ministerium másik javaslata vehető tekintetbe, a melynek czélja, hogy 1879-re rendkívüli hadseregi szükségletül, a Bosznia és Herczegovina megszállása folytán előállott szükségletül előterjesztett 33.560,000 frt megszavaztassák. Ez a ministerium előterjesztése. Ennek helyébe az albizottságok ajánlják a következő határozati javaslatot: „A Boszniában és Herczegovinában álló csapatok 1879. évi rendkívüli hadi szükségletének fedezésére megszavaz- tatik 20 millió frt.“ Már most a mi előttem érthetetlen, az az, hogy némelyek azon véleményen vannak, hogy a kormány előterjesztésének megszavazására e bizottság nem illetékes, de ezen határozat megszavazására igen is illetékes, holott a kormány előterjesztésének s a bizottság előterjesztésének lényege az : hogy az occupatiót teljesítő, a Boszniában és Herczegovinában állomásozó csapatot szükségletére bizonyos összeg adassák meg. Én részemről — jól méltóztassék megjegyezni. — illetékesség szempontjából a két előterjesztés közt lényeges különbséget nem tudok felfedezni, s ez az, a minek bebizonyításával még eddig Fáik t. barátom adós maradt s adós maradt a t. előadó ur is. De igenis nagy okot látok arra, hogy a bizottság mindkét előterjesztéssel szemben, — mert illetékesség tekintetében a kettő közt lényeges különbség nincs, — tartózkodjék a további elhatá- rozástól. Es pedig két irányban látom ez okokat. Először nem zárhatjuk el magunkat azon tény elől, hogy azon költségek, melyeknek megadása itt kéretik, mind a berlini szerződésben átvett mandatum teljesítésére rendeltetvék, tehát a berlini szerződésből folynak. És ezen költségek természetét nem változtatja az meg, akár igv, akár amúgy kereszteljük el azokat. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a mélyen t. bizottság előtt ismeretes, hogy a kormány a 60 millió forintra vonatkozó előterjesztést nálunk is visszavonta, egy másik helyen is és kénytelen volt visszavonni azért, mert kétségbe vonatott, hogy vájjon a berlini szerződés bir-e mindazon alkotmányos kellékekkel, melyek szükségesek arra, hogy egy il}*en eljárásnak jogalapját képezhessék. Mert a felett csak nem lehet kétely, hogy ha az a jogalap, melyből ezen kiadások folynak, nem bir minden alkotmányos kellékkel, akkor a delegatiók az abból folyó költségeket — hiányoz
