Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
с/ PÁROLGÁS A szabad vízfelszín párolgását jellemző adatokat a B.fejezet 4.k. jelű táblázata tartalmazza. Az április 1. és október 31. között elpárolgott vízmennyiségek értékeit mérési adatok alapján, az év többi hónapjának párolgási összegeit a Meyer-képletből határozták meg. Amint a táblázat adatai mutatják, az év folyamán a legnagyobb mértékű párolgást /1112,0 mm-t/ Bu- dapest-Pestlőrincen, a legkisebbet /536,8 mm-t/ Kékestetőn mérték. d/ VÍZJÁRÁS A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek tárgyévi vízjárásáról а B.2. fejezet a. és c. jelű táblázata, valamint a b.jelü ábrája tájékoztat. Az 1986.év az átlagosnál szárazabb volt. A szárazság hatása a vízfolyások vízállásának és hordalékszállitásának alakulásán is észlelhető volt. A Duna, a Tisza és mellékvizfolyá- sainak 1986.évi legmagasabb vízállása meg sem közelítette az eddigi legmagasabb vízállást,az 1986.évi legalacsonyabb vízállások viszont több vizmérceszelvényben megközelítették az eddig mért legalacsonyabb vízállást és voltak vizmérceszelvények, amelyekben az eddigi legalacsonyabbnál alacsonyabb vízállást mértek. Ezek közé tartozik többek között a pozsonyi vizmérce szelvénye, ahol az 1986.évig 56 cm volt a legalacsonyabb vízállás, 1986-ban pedig 55 cm-t mértek. Hasonlóképpen az Ipoly balassagyarmati szelvényében a tárgyév előtti legalacsonyabb vízállás -56 cm, az 1986.évi pedig -72 cm volt. A Dráva barcsi vízmércéjén 1986-ban -110 cm-t mértek, a korábbi időszakban mért legalacsonyabb vízállás pedig -85 cm volt.Tiszabecsen 1986-ban -213 cm, az 1986-ot megelőző időszakban -207 cm volt a legalacsonyabb vízállás. A Szamos olcsvaapáti vízmércéjén 1986-ban mért legalacsonyabb vizállás /-160 cm/ csak hat centiméterrel volt magasabb a korábban mért legalacsonyabb vízállásnál és csak hét centiméterrel volt magasabb az 1986.évi legalacsonyabb vizállás a korábban mért legalacsonyabb vízállásnál /a -100 cm-nél/ a Maros makói vízmércéjénél is. Az 1986.év utolsó négy hónapjában a vizállás az ország vízfolyásainak nagyrészében csak néhány napon át volt az 1986.évi közepes vizállás közelében, általában alacsony volt. Az évi átlagot meghaladó vízállások rendszerint az alacsony vízállásokra futó árhullámokként az év első felében fordultak elő. A Duna magyarországi felső szakaszán január végén és februárban, március végén és április elején, majd április végén, májusban, júniusban vonultak le kisebb árhullámok. Ezeknek legmagasabb vízállásai általában csak két-három méterrel haladták meg az évi közepes vízállást. Ezek a viszonylag alacsony árhullámok folyásirányban lefelé haladva laposabbakká váltak, csak egy-két méterrel haladva meg az évi középvizállást. A Rábán március második felében és április elején vonultak le kisebb, az 1986.évi közepes vizállást 1-3 méterrel meghaladó árhullámok és május végén, valamint júniusban észleltek néhány kisebb mértékű vizszintemelkedést. Az Ipoly vízállásai március második felében és április elején voltak az évi átlagos vízállásnál mintegy 1-2 méterrel magasabbak, május és junius hónapban az évi közepes vizállás környezetében ingadoztak viszonylag kis mértékben /az ingadozás tartománya nem haladta meg a néhány decimétert/, az augusztus és december közötti időszakban csak néhány deciméterrel voltak magasabbak az évi legalacsonyabb vízállásnál. A Murán az évi közepes vízállásnál magasabb vízállások jobbára a március közepe és a július közepe közötti időszakban fordultak elő /az évi legmagasabb vizállás junius közepén volt/, az év többi részében - néhány augusztus végi és szeptemberi naptól eltekintve- a vízállások az évi közepes vizállás közelében, január és február egyes napjaiban az évi legalacsonyabb vízállásnál néhány deciméterrel magasabbak voltak. A Tisza felső szakaszán az év legmagasabb vízállásai áprilisban fordultak elő, az év első három hónapjának, valamint májusának a legmagasabb vízállásai általában 2-5 méterrel voltak az évi közepes vízállások felett. A május és a junius havi közepes vízállásai az évi közepes vízállástól általában csak néhány deciméterrel tértek el, az augusztus-december havi közepes vízállások pedig az év vége felé haladva egyre inkább megközelítették az évi legalacsonyabb vizállást. Folyásirányban lefelé haladva a viszonylag alacsony árhullámok részben a természeti viszonyok, részben pedig a tiszalöki és a kiskörei duzzasztó hatására ellapultak, de az éllapuló hullámokra a mellékvizekről az év első felében újabb vizszintemelkedések érkeztek.Mindezek következtében például a szolnoki szelvényben a január és május közötti időszakban a ha- I vi legmagasabb vízállások mintegy 5-6 méterrel haladták meg az évi közepes vizállást. Május második felétől kezdődően a szolnoki szelvényben a vízállások előbb az évi átlagos érték közelében voltak, majd a folyó apadt és a havi legkisebb vízállások egyre közelebb jutottak az évi legkisebb vízálláshoz, amelyik csak mintegy két deciméterrel volt magasabb az eddig előfordult legkisebb víznél, a -272 cm-nél. A szegedi szelvényben a havi legmagasabb vízállások ugyancsak a január-május Időszakban haladták meg mintegy 2-3 méterrel az évi közepes vizállást, júniustól decemberig a havi legmagasabb vízállások alacsonyabbak voltak az évi közepes vízállásnál .Az évi legalacsonyabb vizállás, 51 cm a szegedi szelvényben december 23-án volt. Az átlagosnál szárazabb időjárás következtében a Tisza mellékvizeinek vizállásai viszonylag alacsonyak voltak. Például a Szamos olcsvaapáti mércéjénél május közepétől december végéig - néhány naptól eltekintve - a vízállások az évi átlagnál alacsonyabbak voltak. A Bodrog felsőberecki vízmércéjénél a január-április havi legmagasabb vízállások egykét méterrel alacsonyabbak voltak az eddig előfordult legmagasabb vízállásnál. A julius és a december közötti időszakban a havi legalacsonyabb vízállások csak két-három deciméterrel voltak magasabbak az évi legalacsonyabb vízállásnál.-91 -
