Vízrajzi Évkönyv 69., 1964 (Budapest, 1966)
Tartalomjegyzék
is több esett,főleg Zala megyében az átlag kétszeresét is meghaladva. Májusban átlagkörüli csapadék hullott, s csak a hónap elején és végén voltak nagyobb csapadékok. Az évszak csapadékösszege a Dráva vidékén volt a legnagyobb, ahol 200-300 mm hullott. A Dunántúl többi részén, valamint az ország északkeleti vidékén 150-200, mig az ország középső tájain 100-150 mm volt az évszak csapadékösszege. A Duna-Tisza közének északi részén és Nógrád megye keleti vidékén 100 mm-nél is kevesebb csapadék esett. A legtöbb csapadékot ebben az évszakban Németin /Baranya m./ észlelték, ahol 306 mm-t mértek, mig a legkevesebb, 68 mm, Dánszentmiklóson /Pest m./ esett. A 40 éves átlaghoz viszonyítva az ország középső részei szárazabb, a keleti és nyugati tájai csapadékosabbak voltak. A Dráva vidékén, az északkeleti részeken 20-40, mig Győr-Sopron és Vas megye egyes tájain a 40-60 #-ot is meghaladta a csapadéktöbblet. A legnagyobb többletet, 85 #-ot, Magyarkereszturon /Győr-Sopron megye/ észlelték. A Duna-Tisza köze legnagyobb részén és az Éezaki-Dombosvidék nyugati tájain 20-40 JÉ hiány mutatkozott . Legnagyobb volt a hiány a nőgrád-megyei Szécsényben,ahol 53 JÉ-ot ért el a negativ eltérés. A nyár /junius 1 - augusztus 31/ első hónapja,junius, igen csapadékos volt. A hónap első felében a Duna-Tisza közének déli része, majd a következő napon az északi része kapott nagy csapadékot, mig a hónap második felében zivataros időjárás következtében az ország különböző részein voltak nagy esők. Az utol3Ó nagyobb csapadékfront julius 4-5-én haladt át az országon s utána már szárazabb időjárás következett, bár a hónap közepe táján mindig volt az ország valamelyik részén nagyobb eső. Julius második felének meleg és eső nélküli időjárását csak augusztus 1-2-án váltotta fel átmenetileg csapadékos idő. Augusztus 9-én az ország keleti felében, majd 22-én elsősorban nyugaton és északon voltak bőséges esőzések, mig a hónap utolsó napjain az ország középső részén hullott jelentékenyebb csapadék. így a nyár különösen az ország középső részén hozott bőséges csapadékot. 300-400 mm esett a Zala felső szakaszán, Baranya és Somogy megyében, a Duna-Tisza közének egyré - szén és a Mátra- és Bükk-hegység vidékén,mig a Dunántúl és a Duna-Tisza közének nagyrészén 200-300 mm volt a csapadékösszeg. Ezzel szemben a Dunántúl északi részén, a Tiszántúl keleti tájain és a Bodrogközben csak 100-150 mim hullott. A legnagyobb csapadékot, 431 mm-t, a bács-kiskun-megyei Hajóson mérték, mig a legkevesebb, 77 mm, Tiszalök /Szabolcs-Szatmár- m./ közelében Lajostanyán esett. A 40 évi átlaghoz viszonyítva különösen az ország középső részén mutatkozott jelentékeny csapadéktöbblet. A Duna-Tisza közének egyes részein és a főváros környékén a 80-100 jí-ot is elérte, Bács-Kiskun megyében pedig a 100 #-ot is meghaladta a pozitiv eltérés. Nagy területeken mutatkozott 40-80 Jé-os többlet a Dunántúl keleti részén és a Duna- Tisza közén. A legnagyobb többlet, 138 jé, Hajóson /Bács-Kiskun m./ volt. Ezzel szemben a Dunántúl nyugati felén és csaknem az egész Tiszántúlon csapadékhiányt találunk, melynek értéke 20-40 jÉ-ot tett ki. A legnagyobb negativ eltérés, 59 i>, Lajostanyán /Tiszalök/ jelentkezett. Зие.
