Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
II. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE. Az 1959.év viz.járását általában az átlagosnál alacsonyabb vízállások jellemzik.Az évi középvizállások - a Rábát, a Zala és Dráva egy-két állomását kivéve - mind a rövi- debb, mind a hosszabbidejü átlaghoz képest alacsonyabbak voltak. A legnagyobb vízállások a Dunán mintegy 1,5, a Tiszán 2,5-5,О m-rel, a dunántúli mellékfolyókon 1,0-2,5, a többi- eken 2,5-4,5 m-rel alatta maradtak az eddigieknek, a minimumok pedig a Dunán és a Tiszán 0,1-1,0, a mellékfolyókon 0,1-0,6 m-re megközelítették s egy-két helyen /a Zagyván/ pedig elérték az eddigi legkisebb vízállásokat. Az év csapadékeloszlását tekintve, csak junius, julius és december hónapokban volt lényeges többlet, mig február és különösen az őszi hónapok rendkívüli hiányt mutattak. Ennek megfelelően az évi legnagyobb vízállások általában junius, julius vagy december hónapokban, illetve hóolvadásból januárban vagy márciusban következtek be, mig a legkisebbek az őszi hónapokban voltak. Az alábbi táblázatban a Duna vízjárásának jellemzésére hat vizmércéállomás tárgyévi adatait hasonlítottuk össze a legutóbbi évtized, valamint az 1876 óta eltelt 83 esztendő átlagával és szélső értékeivel. A mérceállomás neve Középvizállás Leg nagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1959 1949/58 1376/58 1959 1949/58 1876/58 1959 1949/58 1876/1958 c e n t i m é t er b e n Рогзопу 329 346 372 802 984 984 /1954/ 160 119 Ш 107 /1947/ lTOOl/1954/ Komárom 256 277 280 630 751 751 /1954/ Г7581 /1876/ 98 54 Гзз! 22 /1947/ рШ]/1894/ Nagymaros 212 226 242 522 641 641 /1954/ Г7631 /1876/ 86 54 33 /1947/ Budapest 284 306 337 677 805 805 /1954/ Г8671 /1876/ 112 58 L-в] 51 /1947/ Г~-51 /1954/ Paks 261 293 379 380 816 1 9721 852 /1897/ I0Ü61 /1876/ 76 40 Г^б] 27 /1947/ Г~2б1 /1954/ Mohács 378 410 474 784 924 (1ÖIÖ1 924 /1954/ ÍIÖ1Ö1 /1956/ 172 115 ЕШ 82 /1947/ 1 35l /1909/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.- 16
