Vízrajzi Évkönyv 61., 1956 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
gátról. Az enyhülés előbb havaseső, majd esó kíséretében fokozódott és a napi középhómórséklet az 1000 m-es szintig 3-6 C°-ot ért el, helyenkint 12-16 (J°-os maximumokkal,. Ezekben a napokban 1000 m magasságig mintegy 60-120 mm esó hullott, s még 15C0 m-es szinten is havasesó esett. A nagymennyiségű hóié és esó hirtelen áradást okozott a mellékfolyókon, és '1-2 nap alatt a Dunán is több mint 5 m-es árhullám keletkezett. Az árhullám levonulása 90 JÉ körüli tetózó vízállásokkal az osztrák szakaszon kártétel nélkül megtörtént, mert az elózó enyhe idó következtében ezen a szakaszon már a jégzajlás is megszűnt. i__Az árhullám tetózését megelózóleg Pozsonynál a jég beállásakor keletkezett jégtorlódás olyan jelentékeny torlasszá fejlődött, hogy március 3-án a pozsonyi vízmércén 912 cm-es /96 #/ vízállást okozott.\Ez a torlasz sikertelen jégrombolások után /bomba és tányérakna/ csak az árhullám hatására mozdult el s igy a felülről jövő árhullám előtt a duzzasztásból kifolyólag egy másik árhullám indult el, amely a lefelé úszó pozsonyi torlasszal együtt felszaggatta az álló jégtakarót. A torlasz továbbhaladását igyekeztek aegiteni ismételt bombázásokkal is. így 5-én az egész Budapest feletti álló jégszakasz már mozgásban volt és Ercsiig végighaladt anélkül, hogy közben komolyabb torlasz keletkezett volna. A Budapest alatti szakaszon 5-én átmenetileg Makádnál keletkezett torlódás, utána 6-án Dunaföldvárnál, majd 8-án .Domborinál képződött igen nagy jégtorlasz. Az időjárásban ekkor a jeges árviz szempontjából igen kedvezőtlen fordulat történt.Ugyanis 8-15-ig újra hideg időszak következett s ennek következtében a dunaföldvári és a dombori jégtorlasz még jobban megerősödött. A hatalmas jégtömeggel nagy mértékben elzárt szelvényen a felülről jövő árhullám nem tudott átfolyni, igy 8-án megtörtént az első töltésszakadás a tassi erőműnél, majd a dombori torlódás következtében 10-én 20 órakor az 1504,4 és az 1505,2 fkm-nél két helyen szakadt át a töltés a jobbparton. Ettől kezdve sorozatos gátszakadások történtek részben a Siótorok vidékén, részben pedig a bal- parton a Sükkösd-Vajastorok szakaszon, a Dunavölgyi-főcsatornán, Bajánál, valamint Margitta-azigeten a szeremle-dunafalvai szakaszon, továbbá a jobbparton PörJjölynél. Március 10-14-e között a Domboritól délre eső szakaszon 57 gátszakadás történt. Ezek közül 33 a Duna jobbpartján Dombori és Pörböly között /3 a Dunán és 30 a Sió é3 más mellékfolyók vagy elszigetelési célokra . fenntartott alsó töltéseken/, 24 pedig a Duna balpartján a Vajastorok és Punafalva /1496- 1460 fkm/ között /20 a Duna és 4 a Dunavölgyi-főcsatorna, valamint a Bajai- Dunaág töltésén/ keletkezett. Közben március 12-én a dunaföldvári torlasz teljesen megbomlott és az alatta lévő szakasz helyzetét súlyosbította. A gátszakadások következtében a Duna jobbpartján £1,000, a balpartján 53,000 összesen 74,000 ha került viz alá. /Az elöntött területek heiyszinr&j.zát lásd a 185.oldalon/. Márc-15-e után az idő megenyhült, a jégtakaró több helyen meglazult s itt-ott kisebb jégmentes szakaszok keletkeztek;*,'■?,16-án a-dombori torlasz is megcsúszott, majd megbomolva megindult úgy, hogy március.-20-ára a Duna magyar szakasza jógmentes lett. A jég levonulását igyekeztek bombázással, robbantással, sőt tüzérségi ak- názással is elősegiteni a Csepel-sziget alsó végéné], a dunaföldvári torlasz alsó végén, a Bölcskei-szigetnél, a Baja alatti Kádár-Dunánál, Dunaszekcsőnél és a Sirinai-átvágásban, azonban különösebb siker nélkül, mivel az állandóan összefüggő jégtömegben sem a bombáknak, sem a robbantásoknak a hatása nem érvényesülhetett. A mentési munkálatok során teljesen vagy részlegesen kiürítettek 39 községet s mintegy 57,000 embert áttelepítettek. Az árviz összesen 5171 lakóépületet sújtott, amelyek közül 2904 rombadőlt, a többi pedig megrongálódott. 17
