Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)
Tartalomjegyzék
in 300-400 mm csapadék hallott.A legtöbb csapadékot, 553 шп-t, a Bükkhegységben a szentlélek! állomáson mérték. 200 mm alatti csapadék csak az Alföld középső és délkeleti vidékén volt, s a legkisebb mennyiséget, 142 mm-t, Gyomán /Békés vn/ észlelték. A 40 évi átlaghoz képest az egész országban rendkívüli csapadékbőség mutatkozott. Átlagon aluli csapadékot a Tiszántúlon egyes foltokon és a nyugati határszegélyen találunk. A csapadékhiány. Kőszegen /Vas vn/ 35 £-ot ért el. Az ország legnagyobb részén 20- 40, mig a magasabb hegyeken 100 jí-ot is meghaladta a csapadéktöbblet. Gyermelyen /Komárom vb/ 179 íé-kal multa felül a csapadékmennyiség az átlagértéket. Az ősz /szeptember, október, november/ csapadékeloszlása igen változatos volt. Mindhárom hónapban csak néhány napon hullott le az évszak egész csapadéka. A Dunántúl nagyobbik felén 200 mm-t, helyenként a 300 mm-t meghaladta a csapadék összege, mig a Dunántúl északnyugati részén és az Alföld nagyobb felén 100-150 mm csapadék hullott. A legtöbb csapadékot, 372 mm-t, Kaposkereszturon /Somogy vb/, mig a legkevesebbet, 82 mm-t, Keaecse- Zsadányon /Szabolcs-Szatmár vn/ észlelték. A 40 éves átlaghoz viszonyítva a csapadék általában északkelet-délnyugati irányú sávos eloszlást mutat. Az ország nyugati és középső részén húzódó sávon a csapadék az átlag alatt maradt s a hiány 20-30 jé-ot tesz ki. Kemecse-Zsadány /Szabolcs-Szatmár vn/ 43 #- os hiánya a legnagyobb értéket jelenti. A Dráva vidékétől a Mátráig, valamint a délkeleti részen húzódó sáv csapadéktöbblete 20-40, mig a Balatontól északra és Budapest környékén a 60-80 s6-ot is eléri . Üröm községben /Pest vn/ 125 % volt a csapadéktöbblet. Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti. A félév csapadéka annak ellenére, hogy az április - júniusi időezak és szeptember hónap száraz volt, az ország nagyobb részén meghaladta az átlagot, mert julius és augusztus csapadékbősége felülmúlta a többi hónap hiányát. 300 mm-nél kevesebb csapadékot főként csak az Alföld középső részén észleltek s a legnagyobb részén pedig 300-400 mm volt a csapadék összege. A Dunántúl nagy részén, valamint az Alföld északi határa mentén 400 - 500 s igen nagy területen 600 mm-t is' mértek, helyenként pedig még a 700 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék összege. A legtöbb csapadékot, 792 mm-t, a Bükk fennsikján fekvő Feke- tesár /Heves vn/ kapta, mig a Csemőn /Pest vb/ észlelt 222 mm a legalacsonyabb érték az országban. A 40 évi átlaghoz képest a csapadék az ország több mint 2/3 részén felülmúlta az átlagot. Csapadékhiányt főleg az Alföld középső részein és a Dunántúl nyugati vidékén találunk s az átlagnak csak 10-20 #-át tette ki. A legnagyobb hiány, 27 JÉ, Gyomán /Békés vn/ mutatkozott. Nagyobb csapadéktöbbletet az Alföld északkeleti részén,az északi hegyvidéken, a Dunántuli-Közép-hegységben és a Dunántúl déli részén találunk. Legnagyobb volt a csapadéktöbblet a fejérmegyei Csákváron, ahol 99 ?£-kal haladta meg az átlagot a csapadékösszeg. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5. számú rajz a- 219
