Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

Az Északi Domoosvidéken a Mátra déli lejtőjén mutatkozó folton kivül mindenütt meghaladta a csapadék az átlagot. A Börzsönyben, Királyréten,100 fi-nál is nagyobb a pozitiv eltérés /:110 fi'./, Ettől keletre, valamint az északkeleti határszélen 60 #-ot meghaladó többlet mutatkozott, я peremvidéken pedig 20 fi-ná1 is kisebb volt a pozitiv eltérés, к hiány Gyöngyösnél 26 $-ot ért el. Ez egyben országos mélypont.

Az Alföld aránylag szárazabb volt, mint az előző két országrész. A Duna-Tisza közén mindenütt csapadékbőség mutatkozott, s nagyobb részén 20 fi-ná1, a középső részén 40 fi-nál s kis folton 60 fi-ná1 is nagyobb volt a pozitiv eltérés. A Tiszántúlnak több vidékén volt kisebb-nagyobb foltokon 40, sőt 60 fi-ná1 nagyobb többlet s Tiszabecsnél /:Szatmár vm:/ 74 fi-ot tett ki a pozitiv eltérés. A Tiszántúlon azonban több kis folton kivül a keleti és délkeleti határvidéken az átlag alatt maradt a csapadék. Nyirábránynál /:Szabolcs vm:/ 17 fi-ot tesz ki a hiány.

Tavasszal /rmárcius, április, május:/ az ország túlnyomó részén nagy szárazság volt s kétharmad részén a 100 пип-t sem érte el a csapadék. 150 mm-nél több eső csak néhány kisebb folton esett. A legtöbb csapadékot, 179 mm-t, Garadnán /:Borsod vm:/ mérték, mig a legkevesebb, 38 mm, Nyirbélteknél /:Szabolcs vm:/ esett.

A Dunántúlon 150 mm-nél több csapadék csak Veszprém, Zala és Somogy megyékben egy-egy folton hullott.Legtöbb esett Zalatárnokon /:Zala vm:/, 171 mm. A 125-150 mm-es csapadéköv a Dunántúl több vidékére kiterjeszkedik, de a 100 mm-nél szárazabb öv ennél jóval nagyobb területet foglal el. Az északnyugati, északi és déli határ közelében néhány folton s Csepel-szigettől a Balatonig nyúló sávon a 75 mm-t sem érte el a csapadék.Legkevesebb volt a csapadék /:52 mm:/ Papkeszi- nél /:Veszprém vm:/.

Az Északi Dombosvidéken csak a Bükk-hegységben találunk egy 150 mm-nél nedvesebb foltot s itt volt Garadnán /:Borsod vm:/ az országos csúcsérték 179 mm-es csapadékösszeggel. A Dunántúlhoz hasonlóan itt is nagy területen maradt 100 mm alatt a csapadék és a Sajó-Hernád vidékén 75 mm- nél is kevesebb esett. Legkevesebb csapadékot, 60 mm-t, Hernádnémetinél /:Zemplén vm:/ mértek.

Az Alföld az előbbi két országrésznél is szárazabb volt. Ezen az országrészen sehol sem érte el a csapadék a 150 mm-t. A legtöbb eső, 147 mm, Turkevénél /:Szolnok vm:/ hullott. Ezenkivül csak Hajdú megyében egy kis folton és a délkeleti határsávon esett 125 mm-nél több eső. A Duna-Ti- sza köze északi felén a a Tiszántúl északi felének nagy részén 75 mm-nél kevesebb esett s néhány nagyobb folton az 50 mm-t sem érte el a csapadék. Az egész évszakban Nyirbélteknél /:Szabolcs vm:/ csak 38 mm' esett, ez egyben országos mélypont is.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva néhány kisebb folt kivételével az egész ország területén csapadék hiány volt. A csapadéktöbblet maximuma csak 22 fi-ot ért el Borsodnádasdnál /:Borsod vm:/. A legnagyobb hiány, 74 fi, Nyirábránynál /:Szaboles vm:/ mutatkozott.

A Dunántúlon csak Móron /:Fejér vm:/ és Győrsövényházánál /:Győr vm:/ haladta meg a csapadék kevéssel /:1, illetve 2 fi-kai:/ a törzsértékeket, máshol mindenütt hiány mutatkozott. A hiány csak néhány nagyobb folton kisebb 20 fi-ná1, a Dunántúl minden vidékén nagy területeken 40 fi-ot is meghaladta a negativ eltérés. A Balaton északi sarkánál egy kisebb, s Somogy és Baranya megyék déli részén egy nagyobb folton a hiány a 60 fi-ot is elérte, sőt Kétujfalunál /:Somogy vm:/ meg is haladta /:62 fi:/.

Az Északi Dombosvidéken csapadékbőség csak a Mátra- és Bükk-hegységtől északra egy nagyobb folton mutatkozott, amelynek Borsodnádasdnál /:Eorsod vm:/ észlelt 22 fi-ов többlete országos csúcsérték. A negativ eltérés Nógrád megye egyes vidékein, a Mátra déli lejtőjén s a Sajó-Hernád vidékén 40 fi-nál is többet tesz ki. Legnagyobb a negativ eltérés Gyöngyösnél /:Keves vm:/, 50 fi.

Az Alföldön volt a legnagyobb csapadékhiány. Többlet csak Tiszántúlon néhány kis folton mutatkozott. Legnagyobb volt a pozitiv eltérés Turkevénél /^Szolnok vm:/ 17 fi.д hiány a Duna-Tisza.

127