Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)
III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK« PÁROLGÁS, HŐMÉRSÉKLET A Z 1943. É7BES, a./ Csapadék és párolgás« A csapadék évi összege. Az 1943» év az 1942. évhez hasonlóan száraz esztendő volt. A csapadékmennyiség az ország legnagyobb részén sokkal kevesebb volt az átlagosnál. Az évi csapadékmennyiség az 1000 mm-t csak Kárpátalján, Háramarosmegye egyrészén haladta meg. Itt két 1100 mm-nól nedvesebb, sőt egy 1200 mm-nél csapadékosabb folt is uratatkozott. Legtöbb csapadékot, 1224 mm-t, Zsáméron észleltek. A Dunántúlon a déli és délnyugati vidékeken hullott a legtöbb csapadék. Ezeken a részeken 700- 800, sőt nagyobb területen, különösen a Dráva mentén 800-900 mm közötti csapadékmennyiséget is mértek,Somogy megye déli határszélén és a Balaton vidékén két kis folton 900 mm-nél is több csapadék hullott. Legtöbb volt a csapadék a zalamegyei Lebenyén /:955 mm:/. A Dunántúlon délnyugatról északkelet felé haladva, csökken a csapadék mennyisége. Kivételt csak a soproni hegyvidék képez,ahol B00 mm körüli csapadékmennyiséget észleltek. Az északkeleti részeken már 600 mm-nél is kevesebb eső hullott, sőt Székesfehérvárnál még az 500 mm-t som érte el a csapadék évi összege, A legkevesebb csapadékot, 495 mm-rel Székesfehérvárott mérték. A Kisalföldön mindenütt kevés csapadék esett, és a csapadék évi mennyisége sehol sem haladta meg a 600 mm-t. Az 500-600 mm-es csapadékövhöz is csupán a Csallóköz egy része, illetőleg а Кagymaros-Vác közötti kisebb terület tartozik, A legtöbb csapadékot, 536 mm-t Dunaszerdahelyen észlelték. A Kisalföld túlnyomó részéről 500 mm-nél, sőt a Kyitra völgyében kisebb területről 400 mm-nél is kevesebb csapadékot jelentettek, A mélypont, 385 mm-rel Andóden van. A Felvidék már csapadékosabb volt a Kisalföldnél. (Túlnyomó része az 500-600 mm-ез csapadékövbe tartozik. Legcsapadékosabbak az északi részek voltak,a Sömöri-hegység és a Kassai-hegyvidék, ahol 600-700 mm-es, sőt Kassa környékén 700-800 mm-es csapadékövet is láthatunk; ezek azonban aránylag cask kis területre terjednek ki. Legtöbb csapadékot, 815 mm-t a Kassai-hegyvidéken az Ottilia raenedékháznál mértek. Az 500 mm-nél szárazabb öv a Felvidéknek a keleti és délkeleti részére terjed ki. Legkevesebb csapadékot, 448 mm-1,Hernádnémeti jelentett. Kárpátalja természetesen ismét a legcsapadékosabb vidék volt. Jelentős része 800-900 mm-nél, sőt számottevő terület 1000 mm-nél is több csapadékot kapott. A vidék túlnyomó része a 700 mm-nél nedvesebb csapadékövbe tartozik. A legtöbb csapadék 1224 mm, Zsáméron esett. 700 iraa-nél szárasabb terület csak s nyugati és dáli széleken, Al3Óverecke és Körösmező vidékén látható. Ez utóbbi helyen kisebb területen 600 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A mélypont, 561 mm-rel, Hosszupatakon van. Erdélyben a csapadék megoszlása igen nagy változatosságot mutat* Az északkeleti részek ás a Székelyföld nagyrészén általában 700 mm-nél több csapadék hullott és számottevő területek 800 mm-nél, ki- 173 -
