Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)
P 0 G О N Y I GYÖRGY. 1884 - 1940. Hallóssy Ferenc min.oszt.tanácsos emlékbeszéde. Megdöbbentő és váratlan elmúlásod felett lelkem mélyéig megrendülve és a kifürkészhetetlen isteni rendelés utjain csodálkozva, szinte kábán állok ravatalod előtt, hogy a m.kir földmivelésügyi minisztérium mérnökei, a M.Kir.Meteorológiai és Földmágnességi Intézet mete- orolőgusai és a vezetésed alatt állott Vizrajzi Intézet egész személyzete nevében búcsút vegyek Tőled, kedves kartársuhk és barátunk, mielőtt utolsó földi utadra elindulsz. A magyar mérnökök terebélyes családfájának egy életerős, nagy terhet hordani tudó á- ga pusztult el haláloddal akkor, amikor uj utakat kereső édes hazánknak iventiókkal teli munkás életedre oly nagy szüksége lett volna. Sorsod a testi szenvedések tűrésére már korán megtanított. Ez azonban az erős lelkek mintájára, csak előnyödre szolgált, mert lelkedet megacélozta és akaratodat megedzette, - Azok közé tartoztál, akiknek az élet gondjait már korán kellett átvennie és éppen ezért mérnöki tudásod megszerzésétől kezdve mindent csak saját magadnak köszönhettél. Az élet küzdelmeiben kipróbált lelked és a jó Istentől beléd oltott ész, akarás és szorgalom hármassága gyorsan vitt előre pályádon. A Máramarosszigeti Kultúrmérnöki Hivatal, a Soroksári Dunaág Munkálatainak Kirendeltsége, a Kikötőépitő Igazgatóság, majd később az Országos Kereskedelmi és Ipari Kikötőkormánybiztosság és végül a Vízrajzi Intézet voltak emelkedő és derékban ketté törött pályádnak azok az állomásai, ahol tehetséged és munkabírásod révén magadnak elismerést,megbecsülést szereztél, hazádnak pedig közgazdasági szempontból is igaz értékeket termeltél. Bár beosztásod révén a műszaki problémák eszmei megoldásával foglalkoztál,— részt vettél a kiterjedt csepeli kikötőrendszer tervezésében, gyakorlati érzéked és rátermettséged az épités terén is jelentős eredményeket biztosított. A Vízrajzi Intézet vezetését és irányítását ez év első napján vetted át. Emlékezem - milyen tűzzel és lelkesedéssel láttál hozzá, hogy a megnagyobbodott haza vizrajzi kérdéseit a köz érdekében a legjobban oldd meg. Progranmot szerkesztettél,melyet lázas munkakedvvel hajtottál végre. A tavasszal levonult ée az utolsó évtizedek legnagyobb országos árvizét,- amely a Vizrajzi Intézet munkájának fontosságára reflektorként világított rá, — bizó lélekkel küzdötted végig. Vizrajzi teendőid mellett a szolnoki gabonatártiáz építésének irányítását is végezted és az országban elszórtan épülő nagyszámú gabonaraktár építési gondját is magadra vállaltad. Dolgoztál és dolgoztattál, siettél és siettettél .............. mintha' tudtad volna, hogy sietned kell................ lelked szárnyait repülésre tártad, vágytál a magasabb szemhatár után.......... és egy borzalmas szerencsétlenség földre terített. Minden, ami a köz érdekében volt, ami nemzeti és kari érdekeket érintett, azt Te nagy odaadással és lelkesedéssel karoltad fel. Évekig voltál a Magyar-Mérnök- és Épitész-Egy- let szakosztályi jegyzője és működési bizottságának halálodig munkás és hűséges tagja. Elláttad a Magyar Belhajózósi Egyesület főtitkári teendőit és a Meteorológiai Társulat választmányában utolsó percedig munkálkodtál. Hőn szeretett hivatásodat szóval és tollal szolgáltad. - Működésed mindenütt elismerést váltott ki; közvetlen munkatársaid, —kiknek gondját-baját a- tyai szívvel érezted át és orvosoltad,— meleg szeretettel vettek körül. Kedves Kartársunk és szeretett Barátunk! a földi búcsú fájó pillanatában meleg szeretettel tárjuk Feléd fájdalomtól megtört szivünket és az emlékezés örökzöld borostányleveiéivel szórjuk be ravatalodat. Emlékedet mindig hűen fogjuk őrizni, hogy munkásságod,életkedved és a jövőbe vetett törhetetlen bizalmadból a szükség óráiban erőt meríthessünk. Isten Veled! - A viszontlátásig!
