Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)

A legjellemzőbb hat dunai vizmérceállomás vizjárásait az alábbi táblázat mutatja:

A mérce- állomás neve.

1933 évi középviz- éllés

1876-1933 évi középvizállás átlaga

1933 évi legnagyobb vizállás

1876-1933 észlelt legnagyobb vizállás

1933 évi legkisebb vizállás

1876-1933 észlelt legkisebb vizállás

centiméterekben

Pozsony

Komárom

Nagymaros

Budapest

Paks

Mohács

133

245

199

184

99

195

201

280

242

244

206

292

427

476

380

429

770 /1899/ 758 /1876/ [763] /1876/

1-------»

! !

Г-72] /1933/

24

\ 55 "í

i

__ГЛ5] /1894/ Hísj /1894/

[7671/1876/-76

1 -76] /1933/-125 /1921/

389

i 8061/1876/

í—114 1

467

700 /1897/

L-3°j

pl65j /1909/

A Tisza.

A Tisza vizjérása az idén ugyancsak rendellenes volt. A télen leesett kismennyiségii hő és a szerencsés jéglevonulési viszonyok nem okoztak ugyan semmi bajt tavasszal, de annál nagyobb árvizek keletkeztek ju- nius-julius hónapokban az abnormális nagyságú és hosszantartó esőzésekből.Ezekkel az árvizekkel kissé részletesebben kell foglalkoznunk.

Az árvizek legfontosabb oka volt, hogy már hetekkel az árviz előtt az Észak-Keleti Kárpátokban és Erdélyben esett az eső, a vízgyűjtőterületeken a talaj megtelt nedvességgel s az árvizeket okozó újabb esőből már nem tudott a föld semmit beszivni úgy, hogy a nagymennyiségű, csapadék egész tömegében a Tiszán és annak mellékfolyóin zudult le. Tipikusan heves záporokból eredő árviz volt ez, mely a hegyek közötti völgyekben az eddigieket meghaladó magasságával rendkívüli méretű rombolásokat okozott. Egyforma volt ez a pusztítás a Tisza felső szakaszán, annak mellékfolyóin, a Szamos és a Maros völgyében épp úgy, mint az Olt és a Zsil folyó- kéban.

A trianoni Magyarországon csak Tiszabecsnél okozott az árviz az eddig észlelt legnagyobbnál 30 cm- rel magasabb vizszint, mert az alatta levő Tiszaszakasz szélesebb hullámterületein egyrészt szét tudott terülni, másrészt a Szamoson és Maroson levonuló árhullámok nem estek össze a tiszaival. így Magyarországon csak 8-9 hidrogrados árhullám fejlődött ki.

Az utolsó 10 esztendő észlelési adatai szerint júniusban és júliusban /a termésérés és aratás idejében/ mindössze 3 nap volt olyan, amelyen a vízállás 575 cm-t elérte. Ez a két árviz minden vizmércén a 600 cm-t is meghaladta.

Már a junius hó végén jelentkező árhullámnak az volt az oka, hogy a teljesen átázott talajra 40-50 mm-es esők hullottak, a júliusi pedig még ennél is nagyobb /Kőrösmezőn 71 mm-es/ csapadékból keletkezett. A Sajó, Hernád,Bodrog és Körösök völgyében kevesebb csapadék esvén,ezeken -a tiszai árhullám levonulása alatt alacsony vagy legfeljebb közepes vízállások voltak.

Az árhullám levonulása a következőkép ment végbe. Junius 20-án már jelentkezett az esőzés eredménye és a tiszabecei 97 cm-es alacsony vízállás 284 cm-re szökött fel. Az árhullám Vásároenaményben 558, Tokajban 554, Tiszafüreden 552, Csongrádon 482 és Szegeden 520 cm-es vízállást okozott. Az utolsó öt állomás vizsziné- nek emelkedéséhez a Szamos gyengébb árhulláma is hozzájárult, amely Csengéméi junius 21-én 325 cm magas volt. A Körösök és a Maros ekkor még közepes vízállásnak voltak. A tiszabecsi árhullám junius 24-ére 110 cm- re, a vásárosnaményi 280 cim-re apadt le. A többi állomáson az apadás már lényegesen kisebb volt.így Szegeden junius 25-én 495 cm volt a vízállás, Tokajtól Szegedig tehát a meder eléggé tele volt vizzel. Az első nagy árhullám Tiszabecsnél junius 26-28-ig fejlődött ki, amikor is az ottani vizállás hirtelenül 479 cm-re ugrott fel. Ez az árhullám Vásárosnaményban junius 29-én 676, Tokajban julius 1-én 636, Tiszafüreden julius 2-án- 16 -