Vízrajzi Évkönyv 37., 1932 (Budapest, 1933)
П. Meteorológiai rész TARTALMA : 1. / Csapadék, hőmérséklet és párolgás Magyarországon 1932 évben. 2. / 130 csapadékmérőállomás havi és évi összege. 3. / A csapadék eloszlása 1932 évhen. 4. / Az 1932 évi csapadék eltérése az átlagoktól 7&-ban. 5. / A csapadék évszakonkinti megoszlása az 1931/32 hidrológiai évhen. 6. / Havi csapadékösszegek mm-ben és a normális évi csapadék /-ában egy bevetve a 40 éves átlaggal. 7. / A havi középhőmérséklet, összehasonlitva a 60 évi átlaggal. 8. / A párolgás havi értékei mm-ben,összehasonlitva a 20 éves átlaggal. 1. A csapadék.hőmérséklet és párolgás 1932 évben. Az 1932 évben legtöbb csapadék esett a Dunántúl déli részében, Somogy vármegyének a Dráva mentén húzódó kisebb területén, melyet a 800 mm-es izohiéta határol. Ettől a vidéktől észak felé haladva fokozatosan csökken a csapadék, sűrűn egymásután következnek 50 mm-es különbséget feltüntetve az izohiéták,nagyjában párhuzamos vonulattal, feltüntetve a 750-500 mm-ig terjedő értékeket. Az 500 mm-es izohiéta,mely közel a Balatonhoz attól délre húzódik, elválasztja a Dunántúl esősebb vidékét a csapadékszegényebb északi felétől, melyből csak a Bakony vidéke emelkedik ki 500 mm-en felüli csapadékkal és három kisebb terület a Duna hajlésa mellett, attól nyugatra ез a nyugati határszél közepe táján. Ezen kivételektől eltekintve a Balar- tontól északra és északnyugatra a csapadék állandóan csökken. A Dunántúl északnyugati részében 350 mm-es izohiéta körvonalai is láthatók. Az ország keleti felében a Duna-Tisza köze középső és déli részében,valamint a Tiszántúl déli és délkeleti területein és az ország észak-északkeleti vidékein 500 mm-nél nagyobb a csapadék. Ennél kisebb egy északról délre vonuló sávon, mely az északi országhatártól kiindulva Fegyvernek és Tiszafüred vidékén átlépi a Tiszát és Szentesig ér. Ez a sávot a 450 raim-es izohiéta övezi,területén belül két kisebb sziget van 400 mm^en aluli csapadékkal. A keleti határszélhez közel egy kisebb területen, Debrecentől délre szintén 450 mm-nél kisebb a csapadék. Az 1932 évi csapadékmennyiségek és a normál értékek közötti, - százalékokban számított - eltérések majden az ország egész területére kiterjedő, vidékenként igen jelentős csapadékhiányt mutatnak, úgy hogy ez az év erősen száraznak mondható. Csak az ország déli határa mentén mutatkozik némi csapadéktöbblet. A Duna-Tiszaköze középső részén egy kisebb területen normális a csapadék, másutt mindenütt kevesebb a rendesnél. Legnagyobb a hiány a Dunántúlon, ahol délről észak felé haladva állandóan nő, a normálértékek áig emelkedve. A Duna-Tisza között a csapadékhiány többnyire 10 on alul marad. Az ország északi határától kiinduló és Jászladányig leérő keskenyebb területen 20 és 30 % között változik.A Tiszántúl középső területén 15-20 fo csapadékhiány észlelhető, az ország északkeleti részében 10 ^ alatti az eltérés.- 63 -
