Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
20 való eltéréseit mutatja az 1901. évről.* Megjegyzendő, hogy a -f- jel csapadéktöbbletet, a — jel pedig csapadékhiányt jelez az átlaghoz viszonyítva. Ha az eltéréseket térképre visszük, elég hü képet kapunk arról, hogy az egyes hónapokban az ország mely vidékei kaptak normális mennyiségű-, a normálisnál több, avagy annál kevesebb csapadékot. Januárban az ország túlnyomó része több csapadékot kapott az átlagosnál. Különösen nagy a pozitív eltérés az északi hegyvidék felső részén, továbbá az északkeleti hegyvidéken és Erdélyben. Csapadékhiány a Dunántúl felső részén a Kis Alföldön, a Cserhát, Mátra és Bükk vidékén, valamint folytatólag a Gömör- Szepesi hegyekben, a Hegyalja és a Sóvári hegyek vidékén mutatkozik. A csapadék hiány azonban csak egyes helyeken jelentékeny. Februárban az ország nagyobb részén kevesebb csapadék hullott az átlagosnál. Csapadéktöbblet csak egy széles sávon mutatkozik, mely az ország északkeleti részéről, a Beszkidek és Erdős Kárpátok tájáról indul ki. a Nagy Alföldön vonul végig s a Marostól délre kiszélesedik Eszéktől egészen Petrozsényig. Az Alföld legdélibb részein a csapadéktöbblet igen jelentékeny. Erdélyben a csapadék közel normális. Márezim jóval csapadékosabb az átlagosnál; különösen nagy a csapadék felesleg a Dunántúlon s folytatólag az Északi Felföld középső részein ; ellenben csapadékhiány mutatkozik az ország délkeleti határmegyéiben s kisebb foltokon az ország északi felében is. Április még a megelőző hónapnál is csapadékosabb. Igen nagy a csapadéktöbblet az északi hegyvidék felső részén, a Nagy Alföld zömén, az Északkeleti Felföldön és Erdély keleti felében. Csapadékhiány csupán a Dunántúlon s Duna balpartján mutatkozik, itt is azonban Zala és Vas vármegyékben már az átlagosnál valamivel több csapadék hullott. Május rendkívül száraz, ami egészen abnormis jelenség; az esőhiány országszerte igen nagy, legkisebb még az ország közepén, ahol akad néhány hely, (így Debreczen és Gyula), ahol a normális mennyiségnél több esett. Júniusban az eltérések már bonyolódott képet mutatnak. Az ország közepén, kiterjedt nagy területen — mely magában foglalja a Dunántúl keleti felét, a Duna-Tisza közének felső, nagyobb részét, úgyszintén a Nagy Alföld felső felét — e hóban is nagy mértékű esőhiány mutatkozik, ami annál abnormisabb, mert e vidéken, mint egyáltalán az ország legnagyobb részén, junius szokott lenni az évnek esőben leggazdagabb hónapja. Ezzel szemben az Északi Felföld felső részén, az Északkeleti Felföldön, valamint Erdély keleti, nagyobb felében s a Marostól délre (Szeged és Temesvár között) igen jelentékeny csapadéktöbblet mutatkozik. Több eső esett a normálisnál a Muraközön s környékén is. Júliusban ismét nagy külömbségek vannak az ország egye3 vidékei közt. Jelentékeny csapadékhiány mutatkozik a Nagy Alföld tiszabalparti oldalán s folytatólag az Északkeleti Felföldön, nemkülömben az Északi Felföld legfelső részéu az árvái Magúra körül s végül a dunántúl délnyugoti sarkán, Keszthelytől Csáktornya felé. Ezzel ellentétben sokkal több esett az átlagosnál a Duna-Tisza közének felső felében s folytatólag az Északi Felföld közepén, egészen a Garam felső folyásáig, nemkülömben Erdély délkeleti felében. * A 25 évi átlagokat Dr. Anclerko Aurél meteor, intézeti adjunktus számította.
