Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
101 Az egyes hónapok közül az egész birodalomban szeptember volt a normálisnál nedvesebb, a november pedig a normálisnál szárazabb. Szeptember hónap, mint ismeretes az osztrák Dunán rendkívüli áradást eredményezett. Kimutatás az osztrák vizeket érdeklő vizmérczékről 1899. évről. V í z V i d é к Vízmérczék száma Külföldön (beleértve Magyar országot és Boszniát is) Belföldön Összesen I. Dana ................................ ... _ 123 236 359 II. Morva ... ... _. .................... 5 159 164 III. Mura, Rába .................... ... _ 1 47 48 IV. Dráva ........................................ 76 76 V. Száva. ...................... ... ... 31 31 VI. Rajna............. ........................— ... 29 19 48 VII. Etsch, Pó és a velenczei tengerparti folyók: Brenta, Piává ... ... ................... 106 106 VIII. Tengerpart mellék! vizek ......... 15 15 IX. Dalmát vizek ... ................... 41 17 58 X. Elba .............................................. 133 133 XI. Odera ............... .... .............. 6 26 32 XII. Wisztula.. ...................... ... ... 2 122 124 XIII. Dniester................................ . ... 53 53 XIV. Sereth, Pruth ... .............. ... 24 24 Összesen ......... 207 1064 1271 Az egyes vízvidékek összehasonlításából az tűnik ki, hogy a tenger közelében levő vidékek kapták ez évbeD is — mint az előzőben — a legdúsabb esőzéseket, mert a dalmát állomásokon 60 olyan napot lehetett számlálni, a melyeken 20 mm.-nél nagyobb eső esett. A Morva vízvidékón ellenben egyetlen egy nap sem volt található 20 mm-nél nagyobb csapadékkal. A középnagyságú esők 10—19 mm. erősségben szintén a dalmát partokon voltak leggyakoribbak és a Morva vidékén legritkábbak; ellenben az 1—10 mm. is, tehát kisebb esők, leggyérebbek voltak Dalmátiában és leggyakoribbak Csehországban. Az évi hőmérséklet általában a normálisnál valamivel magasabb volt (+ 0-2 C°) és ez a téli hónapoknak enyhe voltából származott, mert a nyári hónapok aránylag hűvösek voltak. A csapadék átlaga az egész birodalomban 980 mm. volt, az egyes vízkörnyékek közül a legnagyobb átlagot az Isonzóé érte el 2138 mm-el, a legkisebbet a Moi’va 713 mm-el.
