Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. 117 4. A hydrologiai viszonyokról szóló általános áttekintés jobb tájékozás czéljából alosztályokra osztatott. Az évkönyvben található észlelési adatokhoz az anyagot most is első sorban az ausztriai tartományok 14 pontján elhelyezett vízrajzi alosztályok szolgáltatták, azon kívül egyéb bel- és külföldi tudományos intézetek és társulatok, melyeknek czímei mind föl vannak sorolva. Az évkönyv általános füzetéből kiemeljük a következőket : A) Csapadékviszonyok. Ez évben 2691 csapadék-észlelő állomásnak megfigyelése van összegyűjtve és kimutatva, s ezen állomásokból 2455 belföldi s 236 külföldi. A csapadék-észlelő állomások számában ez év 76 szaporodást mutat föl. Ezen állomások eloszlásáról — vízvidékek szerint s ezen víz vidékek nagyságáról a 116. oldalon levő táblázat nyújt képet, a melyben az is ki van tüntetve, hogy az állomás följegyzései egész teljességükben, vagy csak kivonatosan közöltéinek. A kivonatos közlés kiterjedt az összes külföldi állomásokra, továbbá a hibás vagy megbízhatatlan belföldi közleményekre és azonkívül a kifogástalan közleményekre és némely oly csehországi állomásra, a hol igen sűrűn vannak elhelyezve az állomások. Ez utóbbi helyen a kivonatos közlés azért nyert alkalmazást, hogy az évkönyv terjedelme túlságos nagy ne legyen. A hóvastagság az év végén 937 helyen méretett meg. Az önműködő rajzoló esömérök följegyzései ez évben először szerepelnek az évkönyvben, és pedig egyrészt egy külön kimutatás (Ha) tünteti fel a napi csapadékok összegét, másrészt pedig az általános leirásban, amely a csapadéki és hőmérsékleti viszonyokat együttesen tárgyalja, ezekre különös figyelem fordíttatott. Az ombrograf állomások nagy része Isz- kowszki-féle készülékkel van felszerelve. Miután a följegyzések nem mind egyenlő jók; az évkönyvbe csakis azon adatok vétettek föl, a melyek teljesek és kifogástalanok. B) Vízállások észlelése. Az osztrák vizeken használt vízmérczék száma 1898. évben 1215 volt, a melyben azonban egyes folyók forrásvidékére, vagy fslsö völgyeibe eső néhány külföldi vízmércze is bele van számítva. A tisztán osztrák területre eső vízmérczék száma 1010, külföldié 205. A mérczék eloszlása vízvidékek szerint, úgyszintén belföldi és külföldi mivoltuk szerint, a kővetkező táblázatban látható. A vízmérczék számában a lefolyt évben is szaporulat jelentkezett, mivel az előző évben csak 1124 mércze állott fenn; ezen egy évi szaporulat tehát 91 mércze, melyből esik a belföldre 85 drb, a külföldre 11 drb. Kimutatás az osztrák vizeket érdeklő vízmérczékről. Vízmérczék száma V ízvidék Külföldön (ebbe értve Magyarország és Bosznia is) Belföldön Összesen I. Duna ... ... ... ... 122 234 356 II. Morva ... ... 5 153 158 III. Mura, Rába ............. 1 47 48 IV. Dráva ... ... — 75 75 V. Száva .... ...................._ — 31 31 VI. Rajna ....................... 28 19 47 VII. Etsch, Po és a velenczei tengerparti folyók : Brenta, Piave. ............ 105 105 VIII. Tengerpart melléki vizek ... 15 15 IX. Dalmát vizek ___ 41 17 58 X. Elba... .................... — 105 105 XI. Odera ................................ 6 23 29 XII. Wisztula....................... 2 115 117 XIII. Dniester ... ... ... — 48 48 XIV. Sereth, Pruth... — 23 23 Összesen __ 205 1010 1215 Az osztrák tartományok csapadéki és hőmérsékleti viszonyainak általános jellemzése 1898. évről. A csapadékok évi összege szempontjából ez esztendő meglehetősen normálisnak tekinthető, mindössze 0-5 perczent többletet mutat az egész ország átlaga az előző 7 év átlagához viszonyítva. Ezen többlet eléréséhez főképpen az Etsch és Dráva folyó vízgyűjtő környéke járult nagy mértékben, mert itt csapadékos esztendő volt. Az egyes hónapok csapadékmennyiségében nem mutatkozott feltűnő eltérés a normálistól, csak annyi említhető meg, hogy a tavaszi és nyári hónapok júliusig inkább nedvesek, az ősziek szárazak voltak; előbbi körülmény kedvező volt a vegetatióra, utóbbi pedig rendkivüli kis vízállásokat eredményezett az őszi hajózásra nézve. Valamely abnormalis, nagy helyi csapadék is csak ritkán jelentkezett, ezek egyike április 1-én a Monte Maggiore állomásnál 255 mm. napi csapadékkal egyúttal ezen évnek legnagyobb napi csapadéka volt. Absolut szárazság nem jelentkezett ez évben, de a relativ legnagyobb szárazság november hó közepén volt. A legtöbb csapadékos nap (183) Sonnblick állomáson észleltetett, a legkevesebb pedig (18) Porer állomáson (tengerparti vidék); tehát a legmagasabban fekvő állomás a leggyakoribb esők székhelye volt, a tengerparti vidéken pedig a legkevesebb esős nap konstatálható; ezzel szemben az esők intenzivitása,
