Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
42 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1898-IK ÉVBEN. A Körösökön Békésen 27 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize áprilisban állott elő s a felső vidékek némely állomásain az addigi legmagasabbat is túlhaladta és Békésen 100, Gvomán 101, Kun-Szt.-Mártonban 79 fok magasságot ért el. Ez árvizet különleges körülményei folytán a vízrajzi osztály részletes tanulmány alá vette és ez irányban való vizsgálódásairól külön czikkben számol be. Legkisebb vize szeptember hóban jelentkezett s Gyomán és Kun-Szt.-Mártonban az addig észlelt legkisebb víz nívója alá szállott. Vízszínváltozásai februártól júliusig élénkek voltak, mig január, szeptember és november hónapokban alig változtak a vízállások. A Maroson Badnán 25 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize az alsóbb szakaszon áprilisban állott elő és csak 53—66 fok magasságot ért el. Legkisebb vize télen január, február és deczember hónapokban jelentkezett, de csak Aradon szállott az addig észlelt legkisebb víz nívója alá. Vízszínváltozásai legélénkebbek voltak februártól júliusig, mig január, szeptember és deczember hónapokban alig változott a víz színe. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. 1898-ban a Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok egymásra hatása különösebb jelenségeket nem okozott s itt csak azt emeljük ki, hogy a Körösök áprilisi nagy vize Csongrádon érezhetöl eg magasra duzzasztotta a vizet s e duzzasztás Csongrádtól föl- és lefelé mindinkább elenyésző mértékben éreztette hatását. Jég viszonyokAz álló jég a Tiszán és mellékfolyóin hosszú szakaszokon jelentkezett. Helyenkint az év végén is beállottak a folyók, nevezetesen a Tisza, Szamos, Bodrog, Körösök és Maros. Az álló jég vastagsága az év elején kővetkezőméreteket ért el: a Tiszán 9—26 cm. a Szamoson ... ... 16—35 (( a Bodrogon ... ... ... 9—32 (C a Hernád-Sajón 30—39 « a Körösökön... 9—17 (( a Maroson... _ 16—26 « Az év végén következő volt az álló jég vastagsága a Tiszán... ... 4—5 cm. a Szamoson 4 « a Bodrogon _ _ ... 5—12 (( a Sajón ... ... ... 8 « a Körösökön... 7— 8 « a Maroson... ... ... 4—16 « A jég elmenése minden nevezetesebb mozzanat nélkül történt. A jég teljesen levonult: a Tiszáról márcz. 4-én, a Szamosról febr. 28-án, a Bodrogról márcz. 9-én, a Hernád-Sajóról márcz. 3-án, a Körösökről febr. 26-án, a Marosról febr. 26-án. Az év elején a Tiszán és összes nevezetesebb mellékfolyóin állott a jég, az év végén pedig az első jégzajlás deczember 17-én mutatkozott a Felsö-Tiszán, Szamoson, Latorczán, Hernád-Sajón és Körösökön. Budapest, 1899 szeptember havában. Péch József, miniszt. osztálytanácsos. Bogdánfy Ödönr kir. mérnök.