Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
44 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN. elő s Szereden 84, Sellyén 75, Gután 95 fokot ért el. Legkisebb vize januárban és deczemberben állott elő, de csak Gután szállott 0 fok alá, amennyiben itl — 1 fokra sülyedt. Vízszínváltozásai legélénkebbek júliusban, leglassúbbak novemberben voltak. A Dráván Zákánynál 52 árhullám jelentkezett az évfolyamán. Legnagyobb vize május és junius hónapokban állott elő s Zákánynál 64, Barcsnál 67, D.-Miholjácznál 77, Eszéken 93 fokot ért el. Legkisebb vize deczemberben 1—5 fok magasságú volt. Vízszínváltozásai júliusban és novemberben élénkek, februárban lassúak voltak. A Tisza árhullámait «Л Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1897-ben» czímü későbbi fejezetben tárgyaljuk. Л Száván Bossutnál az év folyamán 25 árhullámot észleltek. Általában az egész évben igen magas vízjárású volt s egymást érték a nagy árhullámok. Legnagyobb vize májusban és júniusban állott elő s Mitroviczánál 92 fok magasságot ért el. Legkisebb vize deczemberben 11—12 fok magas volt. Vízszínváltozása általában az egész év folyamán igen mozgalmas volt. de főként május, junius, szeptember és ■október hónapokban változott legélénkebben a vízszín. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása Bár a folyók egymásra hatását grafikai ábrázolás nélkül nehéz kimutatni, mégis fölemlítjük itt. hogy a Duna júniusi nagyvizét az alsó szakaszon a Dráva és Száva vizei duzzasztották kivételes magasra és hogy az augusztusi nagyvíz az alsó szakaszon azért vált középszerűvé, mert a Dráva, Tisza és Száva ez alkalommal nem hoztak jelentékeny víztömegeket. Érdekes az augusztusi árhullámnál, hogy a Duna visszaduz- zadő vize Titel és Törökbecse állomásokon új árhullámot okozott a Tiszában. Jég rí szó 11 у ok Az év elején igen kevés jég mutatkozott a folyókon; álló jég is kevés képződött. Később a Vágón s a Dunán Baja körül állott meg a jég. de csakhamar ismét megindult. Torlódás sehol sem volt. A jég a Dunáról febr. 11—16-án vonult le teljesen. Az év végén novemberben kezdődött, a zajlás s deczember végén már a Dráván és Dunán is mutatkozott jég, a Vág pedig helyenként be is állott. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1897-ben. A Tisza árhullámai1897-ben a Tisza alacsony vízjárású volt. Csak Ti felen és Törökbecsén haladta meg az évi középvíz az átlagos középvizet a Duna visszaduzzasztó hatása alatt. A Tisza alacsony vízjárása onnan magyarázható, hogy sem a tavaszi, sem a nyári, sem az őszi árhullám nem volt jelentékeny. A Tisza 1897. évi és 1880—89. évi középvize közötti különbséget a következő táblázat mutatja: A Tisza évi középvize 1880 89. és 1897. években. Vízmércze Átlagos középvíz 1880—89-ben 1897-i ki középvíz cméter hydrograde cméter hydrograde M. Sziget ... ... ... 75 25 51 16 Tekeháza ... ... . 32 19 T.-Ujlak .. ... ... 17 18 0 15 M.-Vári ... ... ... Tivadar ... ... ... 114 25 57 18 V.-Namény ... ... 178 31 118 25 N.-Lőnya ... ... ... 144 30 114 27 Záhony ... ... 39 28 50 29 Dombrád ... ... ... 138 27 102 24 Bérezel ... ... ... 153 30 Tokaj ... ... ... 224 33 178 28 Takta-Kené__ ... 74 30 Polgár ... ... ... 166 33 128 29 T.-Keszi ... ... ... 158 37 133 35 T.-Fü ed ... ... ... 218 37 Taskony... ... ... 247 3f) T.-Beö __ ... ... ... 224 31 Szó nők ................ ... 249 39 215 36 Martfű ... ... ... . . oc CC 31 T; Ugh ... ... ... . 148 38 Csongrád ... 257 42 225 39 Mindszent ... ... 308 43 262 39 Algyö .......... ... ... 307 42 288 40 Szeged ... ... ... 300 46 287 44 Zenta ... ... ... 303 43 300 42 Törökbecse... ... ... 215 45 231 47 Titel ... ... ... 271 46 303 51 Az év folyamán a Tiszán mintegy 114 árhullám jelentkezett, melyek közül nehány csak egy állomásra terjedt, 5 pedig teljes volt, vagyis М.-Szigettől Titelig minden állomáson tetőzött. Legnagyobb vize a felső és középső szakaszon márczius-áprilisben a hóolvadás árhullámával kapcsolatban állott elő, Zentától lefelé pedig a torkolatig júniusban észlelték a legnagyobb vizet, mely a Duna visszaduzzasztó hatása alatt jött létre. A legnagyobb víz magassága 72 és 96 fok között változott; a legkisebb viszonylagos magasság Dombrádon (72 fok), a legnagyobb viszonylagos magasság Titelen (96 fok) állott elő; általában pedig 80 fok körül volt a magasság. A legkisebb vizet novemberben és deczemberben észlelték s legtöbb helyen jéggel kapcsolatban s Bérezel, Tokaj, Polgár, T.-Füred, taskony, T.-Beö, Szolnok, Martfű, Т.-Ugh állomásokon a víz 0 fok alá szállott; a legkisebb viszonylagos magasság Martfűnél állott elő, hol—3 fokra sülyedt a kisvíz.
