Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
AZ OSZTRÁK VÍZRAJZI SZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEINEK ISMERTETÉSE. 113 Vízkörnyék neve .Mérczeállomások száma Külföldön, (beleért. Magyarország és Bosznia) Belföldön Összesen 1895-ben volt 1894-ben volt Szaporulat Külföldön Belföldön Összesen I. Duna... ... ... ............................ 101 134 235 103 51 81 132 II. Morva ... __ ... __ __ 4 143 147 107 1 39 40 ni. Mura ................ ..... ..... ... __ — 44 44 22 — 22 22 IV. Dráva __ __ ... __ __ — 74 74 52 — 22 22 V. Száva... ... ... ... ... ... 1 19 20 16 — 4 4 VI. Rajna ... .... ... ................ 28 16 44 35 7 2 9 VII. Etsch. Pó, a velenczei tengerparti vizek: Brenta, Biava ................ — 72 72 51 — 21 21 Vili. Osztrák tengerparti vizek (Triest körül) ... __ __ — ... — 4 4 2 — 2 2 IX Dalmát vizek... — ........................ to 11 21 21 — — — X Elba ... ... ....................................... — 69 69 — — 69 69 XI. Odera ............................ ... __ 4 23 27 1 4 22 26 XII. Wistula ................................................... 1 70 71 67 — 4 4 XIII. Dniester ... __ __ ... — — 29 29 30 — — — XIV. j Sereth, Pruth — 15 15 12 3 3 723 872 519 63 291 354 E szerint az egy évi szaporulat a mérczeállomá- sokon 354, mivel azonban 1 apadás is volt a Dniester vizénél, itt a számbeli szaporulat csak 353. Megjegyzendő továbbá, hogy a 291 belföldi szaporulatban benne foglaltatik azon 69 állomás is az Elba vidékéről, amelyek — 2 kivételével — már ezelőtt is működtek és eredményeik közöltettek, csakhogy nem ezen évkönyvekben, hanem a cseh országos kulturtanács kiadmányaiban, a többi, számszerint 222 szaporulat tényleg újonnan felállított mérczeállomásai az osztrák vízrajzi szolgálatnak és ezek a szolgálati szervezet ezen újjáalkotási évében léplek működésbe. Itt is ki kell emelnünk, hogy a vízállások éve nem esik össze teljesen a polgári esztendővel, hanem deczember 1-én kezdődik, és a következő év november 30-án végződik és pedig azon okból, hogy a többnyire deczemberben beálló jeges vagyis téli vízállások együttvéve a reá következő évnek első hónapjaival képezhessék az u. n. téli vízállások periódusát, a mely- ivei szemben viszont a tavaszi, nyári és őszi vízállások együttvéve a nyári, vagyis hajózó vízállások periódusát alkotják. Ezen megkülönböztetés téli és nyári periódusra azért látszott indokoltnak, hogy a téli jégzajlással járó változások ne befolyásolhassák a hajózási vagy építési (nyári) vízállások elbírálását. Az időjárási és vízállási följegyzések eredményei fölött tartott általános szemléből e helyen csak következőket emeljük ki 1895. évről. Az időjárás évi mérlege 1895-ről az átlagos hőmérséklet tekintetében — 02 C. fok höhiányt mutat, és az évi csapadékok eredménye a normálishoz képest + 7 százalék szaporulatban jelentkezik. Az első és második félév külön összehasonlítása azt mutatja, hogy az első félév csapadéka aránylag gazdagabb volt. mint a másodiké, a minek magyarázata abban rejlik, hogy az első félévben meglehetős hőmérsékleti hiány (sülyedés) volt jelentékeny csapadékokkal, a másodikban pedig jelentékeny hötöbblet volt (a normálishoz képest) a levegőnek normális vízpára tartalmánál. A vízállások illetve vízbőség szempontjából az 1895-ik év meglehetősen gazdagnak mondható. A mi szempontunkból pedig különösen is kiemelhető, hogy a felsö-bajorországi Duna vonalán a júniusi árvíz oly magasságot ért el, hogy Hohenzollernben és Württembergben katasztrófát eredményezett és itt ezen vízállás nemcsak az esztendőnek volt legmagasabb vízállása, hanem az eddig észlellek között is az absolut legmagasabb volt. Az 1896-ik évről szóló jelentés (évkönyv) lényegében megegyezik az 1895-ik évével, és csak a következő változások, illetve bővítések fordulnak benne elő: 1. A csapadékmérö állomások kimutatásához egy új rovat jött, amelybe az esömérö készüléknek földszín feletti magassága Íratott. 2. A léghömérsékleti adatoknak havi és évi középértékére, a legnagyobb és legkisebb napi középhömér- séklet részére egy új táblázatos kimutatás lett beiktatva. 3. A folyók árhullámai levonulásának jellemzésére részletesebben kiterjeszkedik. 4. Mindenik vízgyűjtő környékének külön füzetéhez egy helyszínrajz csatoltatott 1: 750.000-es mértékben. Évkönyv VIII. 15
