Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
Jelentékenyebb folyóink vízjárása 1894-ben. Éppen úgy, miként 1893-ban történt, 1894-ben sem voltak jelentékenyebb folyóink vízjárásában kiemelkedőbb mozzanatok, sőt azt mondhatjuk, hogy az 1894. év vízjárása még sokkal csöndesebb volt, mint az előbbi. Ezért ez évről is a grafikai ábrázolás mellőzésével csak röviden, szavakba foglalva ismertetjük a vizek járását. 1. A Dunának és mellékfolyóinak vízjárása 1894-ben. A Duna árhullámai. A Duna 1894-ik évi középvizének járását az átlagos középvízhez arányítva, a következő táblázat mutatja: A Duna középvízállása 1880—89. és 1894. években. V ízmércze-állomás Átlagos középvíz 1880—89-ben 1894. évi középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde Pozsony ..................... 236 40 213 36 Doborgaz .... • . . Szap ........................... 225 35 Gönyő........................... 250 32 210 26 Komárom ... 266 39 225 33 Mócs ........................... # . 214 31 Esztergom .... 257 34 222 29 Nagy-Maros . . . . . 208 20 Vácz........................... . 209 22 Budapest .... 233 31 191 26 Ercsi........................... 221 36 183 29 D.-Pentele .... . 175 28 D.-Földvár .... 187 31 151 25 Paks........................... 218 37 163 29 Fájsz ........................... . 178 28 Baja ........................... 274 40 213 30 Mohács...................... 300 50 232 40 Bezdán ...................... • 263 35 Apatin...................... 332 49 277 41 Gombos ..................... . 265 43 Vukovár ...................... 223 40 Palánka ..................... . . 238 41 Évkönyv VII. Vizmércze-állomás Átlagos középvíz 1880—89-ben 1894. évi közép víz centiméter hydrograde centiméter hydrograde Újvidék ..................... 257 49 195 39 Szlankamen . . . 188 32 Zimony...................... 273 41 174 27 Pancsova .... 241 38 135 25 Kubin ........................... • Báziás ..................... 242 37 145 25 Drenkova .... 210 38 129 27 Orsóvá ..................... 277 48 201 37 E táblázatból kitetszik, hogy 1894-ben az átlagos középvíznél alacsonyabb volt a középvíz, főként Mohácstól lefelé. Ebből az is következik, hogy a Dráva, Tisza és Száva sem voltak 1894-ben magas vízjárásúak. 1894-ben tíz olyan árhulláma volt a Dunának, mely Pozsonytól Orsováig minden állomáson megtartotta tetőzését. E tíz árhullám közül egyik sem nevezetes kiválólag. A legnagyobb vízállások a különböző helyeken öt árhullámmal kapcsolatosak. Pozsonyban augusztusban és októberben, Szapnál és Gönyőnél októberben, Komáromtól Palánkáig júniusban, Újvidéken júliusban, Szlankaménnél jún. és júliusban, Zimonytól Báziásig júniusban, Ó-Mol- dován februárban, Drenkovánál márcziusban és Or- sovánál ismét júniusban voltak a legnagyobb vízállások, de a 70 fokot csak Fájsz és Újvidék között érték el, vagy haladták meg kevéssel. A tíz teljes árhullámon kívül volt a Dunának 86 csonka árhulláma, melyek közül igen sok csak egy állomásra terjedt. Az évi minimális vízállások, mint rendesen, télen, januárban és deczemberben mutatkoztak. E kisvizek néhol minden addiginál kisebbeb voltak, így Gönyőnél —7, Komáromnál —1, Nagy-Marosnál —8, Budapesten —4, Fajsznál —3, Bajánál 4, Bezdánnál—2, Vukovárnál —1 fokig sülyedtek. A teljes árhullámok levonulásideje jelentékeny változatosságot mutatott. A februári, márcziusi és májusi árhullámnál 8, a május—júniusinál 13, a júniusinál 6, a júliusinál 8, az augusztus—szeptemberinél 13, a szeptemberinél 11, az októberinél 7, a novemberinél 2 nap múlva, a pozsonyi tetőzés után mutatkozott Orsó vári a kulmináczió. Természetes, hogy e nagy változatosságot a leér4
