Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN, A SZILÉZIAI HEGYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELMÉBE VÉTELÉVEL. 85

lyokon, a nagy távolság miatt, a legnagyobb kellemetlenséggel j járna. Továbbá az átömlési helyek és zsilipek, úgyszintén a kellő időben megkivántató viztelenités czéljából szükséges számos gőz- emelőgép, és a körgátak által védett helyek szivattyúinak beszerzése és fentartása szintén tetemes költségeket okozna.

Ha a téli begátolást nyárivá változtatjuk és a lapályon való j heves átfolyást megakadályozandók, az árvíznél magasabb keresztgátakat építünk, melyek egyszersmind utaknak használhatók, és a körgátakkal egybekötvék, ezáltal a mindenkori közlekedés j helyre van ugyan állítva, de ekkor a fentiekhez más bajok esatla- 1 koznak. A hossz- vagy nyári gátak, az árvíznél magasabb kereszt- és körgátak építése és fentartása nagy költséget okoznak, mivelhogy azok hossza sokkal nagyobb, mint a régi téli gátaké, és részben a viz átbukásának, részben pedig a nagy területen támadó hullámcsapásnak vannak kitéve. Hozzájárulnak e költségekhez a számos zsilip- és a vizemelő telepek költségei. Az iszap rendetlenül rakodik le, mert a medenczék csak egyszer telnek meg, és a viz csak annyiban újítható meg, amennyiben az a levezető zsilipekkel eszközölhető.

Ha a nyári gátak nem elég magasak, vagy ha a lapályok a * nagy árvíz beállta előtt telnek meg, akkor ebből a medenczékbe csak kevés juthat, és az árvíz mérséklése a kívánt eredményen alul marad. Túlságos magas nyári gátak, vagy a viz késői bebocsátása esetén az öntözés áldása és a beiszapolás haszna esik el.

Ezek szerint, általános vizgazdasági szempontból, bármenynyire előnyösnek látszanék is némely téli gátnak nyárivá való átváltoztatása, vagy a téli árvíznek a lapályokra való bebocsátása, az csak ritkán bizonyul kivihetőnek.

Ámbár ezen módszert egyesek régtől fogva újból és újból javasolták, a sajtóban és egyletekben sokszorosan megvitatták, az érdekeltek még sem tettek erre vonatkozó ajánlatokat, sőt ellenkezőleg a nyári gátakkal védett területek birtokosai magasbi- tással és a gátak további kiképzésével igyekeznek erősebb védelmet kifejteni a területek elárasztása ellen; mert azon nézetből indulnak ki, hogy a téli gátak elpusztítása vagy az azokon való átfolyás áhal kivételesen okozott károk könnyebben viselhetők el, mint ama hátrányok és alkalmatlanságok, melyeket az árvíz bebocsátása évenkint okoz, Némely esetben természetesen kívánatos volna, megfelelő árviz-keresztszelvény létesítése és a régi hibás gátak javítása czéljából, a gátak hátrább helyezése; továbbá nagyobb védelem volna nyújtandó körgátak építésével azon helységeknek, melyek oly lapályokon fekiisznek, hol a gátak a jégzajlás miatt folytonos veszedelemnek vannak kitéve. Sajnos azonban, hogy az érdekeltek ilynemű javításokra a tetemes költség miatt ritkán hajlandók.

П.

Nem hajózható folyók szabályozása.

Azon óvóintézkedések, melyektől gyakran tartós védelmet várnak az árvizveszélyek ellen, az előző fejezetben rövid bírálat alá vannak véve, melynek eredménye azonban, fájdalom, nem kedvező

Véleményünk szerint e javaslatok úgy általában, mint különösen Poroszországra vonatkoztatva, gyakorlatilag csak a legritkább esetekben értékesíthetők.

Lehetséges, hogy e tekintetben véleménykülönbségek léteznek, abban azonban számíthatunk mindenki megegyezésére, a ki a körülményekkel ismerős, hogy legközelebbi feladatunk az árvizek elleni védekezésnél nem a fenti javaslatunk elfogadásában, hanem inkább abban áll, hogy folyóvizeinket, a mennyire lehetséges, a közönséges árvizek levezetésére alkalmas állapotba tegyük.

Számos kisebb folyó és különösen az Odera mellékfolyói nincsenek ily állapotban; joggal tulajdonítható ezen vizek rendezetlen állapotának azon károk nagyrésze, melyeket az árvizveszélyek a múltban és legújabban is okoztak; ezen hiányokon lehetőleg segíteni kell, ez leend a legközelebbi feladatunk még akkor is, ha ezzel kapcsolatban ama javaslatok valamelyikét foganatositanók, melyeket az előző fejezetben tárgyaltunk, mert az ezen módszerek védői által remélt eredmények mindig attól függnek, vájjon az illető vízfolyások jól szabályozott állapotban vannak-e?

Nem hajózható folyók észszerű szabályozásának czélja: a víznek lehetőleg legártalmatlanabb levezetése, annak jobb kihasználása, és a hordalék képződésének kisebbítése.

Hordalék (kavics, föveny, homok) a vízlefolyás szempontjából hátrányosak, a hullámtéren való lerakodásaikkal növelik az árvizek hátrányait, és a hajózható folyó medrében a liajóut- nak hátrányára vannak.

A folyó medre úgy legyen alkotva, hogy a gyakrabban ismétlődő árvizek kárt ne okozzanak és a rendkívüli árvizek káros hatása enyhittessék.

Tehát a szabályozási tervnek alapul a gyakrabban ismétlődő árvíz tömege szolgáljon. Annak nagyságára befolyással bírnak a völgy gazdasági viszonyai is; minél magasabb fokon áll annak gazdasági állapota, annál nagyobbra veendő a víztömeg. Ha ezt a rendkívüli, nagyobb időközökben fellépő árvizek alapján számitanók, akkor nemcsak a befektetés költségei, növekednének aránytalanul, hanem a legtöbb esetben a legnagyobb károk és gazdasági nehézségek is, származnának belőle.

A folyószabályozásnál általában a következő elvek tartandók szem előtt:

1. A folyó szabvány szelvényének létesítése.

A folyó szelvénye oly nagyságú és alakú legyen, hogy egyrészt a kisebb hordalékok még a középviznél is mozgásban maradjanak, másrészt a szabályozás czéljának megfelelő módon legyen az árvízről is gondoskodva, és ne keletkezzék nagy árvíz esetében túlságos nagy sebesség. Az elfajult folyó keresztszelvényének hiányai és szabálytalanságai rendesen főokai az árvízzel járó károknak. Ezért a meg nem felelő, szűk folyószakaszok bővítendők, a túlságos széles középvizszelvények szükitendők és mélyitendők, és mindenütt lehetőleg enyhe rézsűk állitandók elő; ezeknek előnyük van a meredek partok fölött, mert magasabb vízállásoknál általuk tetemesen nagyobbodik a szelvény, és az árral szemben, valamint a vízben mozgó testek (kövek, fák stb.) ütései ellenében nagyobb tartóssággal bírnak. A hol magasabb vízállásoknál igen nagy víztömegek vezetendők le, egy egyszerű tra- pezalaku szelvénykivitele könnyen tetemes hátrányokkal járhat a part melléki földek használatára nézve. Ez esetben az úgynevezett kettős szelvény előnyt érdemel, melynél az előterek a kavics