Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

8

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1887. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

e) Bethlennél a nagy Szamosban, a Sajó-Besztercze folyók egyesülése alatt.

A két utóbbi vizmércze fentartása és gondos kezelése azzal van indokolva, hogy a nagy és kis Szamos csapadék-gyűjtő területe két ellenkező irányban terül szét és mindegyik vizmérczé- nél a saját területéről összefolyó vízmennyiség zavartalanul jelentkezik.

4. Az állam által felállítandó és mint elsőrendű vizmércze kezelendő:

a) Deésen a közúti hídon, hol már régebben is volt vizmércze, és a melynek újbóli felállítását azon körülmény követeli, hogy a nagy és kis Szamos folyók itt egyesülnek és ezen helyről az alsó vidékre az áradás bekövetkezése előre jelezhető.

b) Kis-Sikarlónál a Szamos összes szóba jöhető mellékfolyóinak egyesülése alatt a Szamos folyó azon szakaszán, hol a hegyek közül kilép. — E vizmércze adatai a Szamos folyó összes vízmennyiségének hü képét adják és igy a várható árvíz nagyságának előre jelzésére szolgálnak.

5. Az állam által mint másodrendű vizmérczék fentar- tandók:

a) Olcsva-Apátiban és

b) Rápolton. Mindkét helyen a közel jövőben megindítandó Szamos-szabályozás miatt szükséges a fennálló vizmérczéket továbbra is fentartani, de költségkímélésből másodrendű vizmérczék gyanánt kezelendők.

6. A fennálló állami vizmérczék közül jövőben felhagy andók :

a) Somkereken és

b) Szerethfalván a Sajóban fennálló vizmérczék, a mennyiben ezek vízrajzi szempontból nem nélkülözhetetlenek. Ha azonban az illető külső hivatal ezen vizmérczék fentartását saját helyi czéljára való tekintetből szükségesnek tartja és leolvása költséget nem okoz, az esetben továbbra is megtarthatók, de róluk a vizállási adatok nem küldendők be, hanem a hivatalban visszatartandók, illetve megőrzendők.

7. Midőn a Szamos folyó vizmérczéi rendeztetnek, nem lehet mellőzni annak egyik nevezetesebb mellékfolyóját, a Krasz- nát sem, mely vizével az ecsedi lápot táplálván, vízállásainak ismerete az ecsedi láp kiszárítására szükséges. Legalább 1 vizmércze állítandó fel tehát a Kraszna folyón, még pedig Király- Daróczon, hol a Kraszna mellékfolyói már mind egyesülve vannak. Ez a vizmércze fontosságánál fogva első rendű vizmércze gyanánt kezelendő.

8. A fentebbiek szerint a Szamoson és mellékfolyóin, mint első rendű állami vizmércze fentartandó, illetve felállítandó és kezelendő:

a) Az egyesült Szamoson: Nábrád, Csenger, Szatmár-Németi, Kis-Sikarló és Deésnél, összesen _ _ ... — 5

b) A nagy Szamosban: Bethlennél, összesen ... _ 1

c) A kis Szamosban : Apahidánál, összesen

................... 1

d) A Krasznában: Király-Daróczon, összesen,.. ... 1

tehát az első rendű állami vizmérczék száma összesen... — 8

Mint másodrendű állami vizmércze továbbra is fentartandó :

e) Az egyesült Szamosban: Olcsva-Apáthi és Kápoltnál, összesen ...................................................................................

. 2

A Szamoson és mellékfolyóin tehát jövőben összesen 10 vizmércze álland állami kezelés alatt.

E.

A Bodrog és mellékfolyóin fennálló vizmérczék

rendezése.

1. A Bodrog és mellékfolyói vizmérczéinek rendezése czél- jából a helyszínén véghezvitt felvételek és összegyűjtött adatok alapján a fennálló vizmérczékre nézve a következők említendők meg:

a) Az 1887-ben fennálló és észlelés alatt álló vizmérczék

száma:

a Bodrogon

........................... ... ... 2

az Ondava csatornában... ... ... 1

a Latorczán

_ ... _ ... _ _ 2

Összesen ... 5

a melyek közül a sárospataki és zempléni vizmérczék az állam tulajdonában vannak és a tokaji m. kir. folyammérnöki hivatal által kezeltetnek; továbbá a hoóri vizmércze a felső bodrogi vizszabályozó társulat tulajdona, a csapi vizmércze az északkeleti vasuttársulaté, végül a munkácsi vizmércze a város tulajdonát képezi.

b) Az állami és vizszabályozó társulati vizmérczék 0 pontjai a kis vizszin magasságára vannak helyezve, még pedig a Bodrogon az 1848-dik évi felvételek alkalmával fixirozott kis vizszin képezi a 0 pontok vonalát, eltekintve a felállitási hibáktól. A csapi vasúti vizmércze 0 pontja pedig a talpfa magasságának felel meg.

c) A zempléni mércze kivételével, mely a part lejtőjében fekszik, valamennyi vizmércze álló famércze az illető hid jármán vagy jégtörőjén.

d) A Bodrog folyó mederszabályozás tekintetében állami kezelés alatt van; a mellékfolyókat pedig három ármentesitő társulat gondozza, u. m. a beregmegyei árm. társulat, a felső bodrogi vizszabályozó társulat és a bodrogközi Tiszaszabályozó társulat.

2. A vizmérczék 0 pontjainak vonalául a Bodrognál az 1848-dik évben fixirozott kis viz vonala jövőben is megtartandó; a mellékfolyóknál pedig, hol abban az évben a kis viz nem volt fixirozva, az eddig tapasztalt legkisebb vizszinre teendők a vizmérczék 0 pontjai.

3. A fennálló vizmérczék közül jövőben is mint elsőrendű állami vizmércze fentartandó és kezelendő:

a) Sáros-Patakon a Bodrog folyóban, hol már 1859 óta van állami vizmércze és fentartását ama körülmény teszi szükségessé, hogy a Bodrog mentén a Tisza visszahatása fölött és a Latorcza beömlése alatt, vagyis ott, hol e völgy összes vizmeny- nyisége együtt van, más távirda-állomás nincs és a Tiszára nézve az itteni vízállások bírnak legnagyobb fontossággal.

b) Zemplénben a Bodrogon, hol 1859 óta szintén van állami vizmércze. Ezen vizmércze a Bodrog mellékfolyóinak egyesülésénél lévén, fentartását a szabályozás és a Bodrogköz árvédelmi érdekei követelik.

4. Elsőrendű állami vizmércze állítandó fel: Csapnál a Latorczán. A Bodrognak legtekintélyesebb mellékfolyója lévén a