A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 33., 1924-1927
Tartalomjegyzék
20 sávot Pozsony és Győr között, hol az értékek kevéssel 25 mm alá szállnak. A Dunától keletre az összegek szintén 50 mm alattiak és északkeleti irányban lassan fogynak, egy kis magasodó szigetet kivéve, Szolnok fölött északnyugatra. A 25 mm-es izohiéta a Tárná és Eger vízgyűjtőinek határa mentén lép be északról az országba, Tiszafüred alatt átkanyarog a Tiszán, azután a Tiszát felfelé követve, Vásárosnamény fölött elhagyja ismét az országot. Az értékek fogyása a 25 mm-es görbe területén belül is tovább tart. az alsó Sajó—Hernád táján, egy nagyobb folton az összegek 10 mm-en is alásüllyednek, tovább kelet felé azonban ismét kevéssé emelkednek. Az októberi csapadék gyakorisága is kicsiny, a dunántúli és duna—tiszaközi viszonylagosan nagyobb összegeket egy-két esősebb nap szolgáltatta. Novemberben a Dunántúl túlnyomóan hiányban maradt, az ország többi részein pedig kivétel nélkül többlet mutatkozik. A dunántúli hiány általában nem túlságosan nagy s csak kivételesen éri el egyes helyeken a normális havi összegnek 40—50 százalékát. A többlet azonban, amely különösen a felső Tisza és a Szamos tájékán jelentkezik erősebben, a normális kvótának 80—100 százalékára is szökik fel egyes helyeken. A hónap izohiétarajza csaknem teljesen mentes minden komplikációtól. Némi kitérésekkel a Rábán húzódik végig az 50 mm-es görbe, amelytől nyugatra az országhatárig a görbe rendszámánál nagyobb, keletre a kisebb havi összegek foglalnak helyet. Csurgó és Paks között azután ismét egy 50 mm-es görbe vágja el a Duna—Dráva sarokterületét a Dunántúltól. A két folyó szögletében az értékek 50 mm fölé emelkednek. Kalocsánál az 50 mm-es izohiéta átlépve a Dunán, északnak tart, de mindig a Duna közelében tartózkodik, Vácnál a Duna kanyarulatát is követi és nyugati irányban elhajlik. Ettől a görbétől keletre az összegek lassan emelkednek, csupán Baja—Szeged között és innen tovább kelet felé lép fel ismét egy rövidebb 50 mm-es görbe, amelytől dél felé a havi összegek megint 50 mm alá szállanak. A Bodrog és Hernád között egy 75 mm-es izohiéta lép észak felől az országba, Polgárnál átkel a Tiszán és Debrecen irányába kanyarodik, megjelölve az országnak már fent említett erősen ázott területét. A görbén túl elszórtan néhány 100 mm-en felüli érték is találkozik. November közepe körül kevés hó esik, melynek azonban a későbben jött esők következtében nem volt maradása. A decemberi csapadék ismét némi többletet hozott, de csakis az ország déli határát követő sávon, míg a többi országrész csapadéka többel-kevesebbel a normális mérték alatt maradt. Legkisebb a decemberi csapadék és pedig 25 mm alatti az országnak nyugati és északkeleti végein. Nyugaton a 25 mm-es görbe nagyjából a Rábát követi, melynek balpartján az értékek helyenkint 12—13 mm-ig kisebbednek, míg a jobb- parti tájakon emelkednek, sőt a felső Dunántúlon, három kisebb folton valamivel 50 mm fölé szöknek. Terjedelmesebb, erősebben ázott területet az alsó Dunántúlon találunk, melyet az 50 mm-es izohiéta határol. Ez a görbe a Muraköztől indul, széles kitérésekkel a Balatonon majd túl, majd innen vonul, Siófoknál délre fordulva, egy Dombóvárig leereszkedő íven ismét a Csepelsziget közeiéig emelkedik, hogy itt a Dunán, Szentes alatt a Tiszán is átlépve, széles kanyarulatokban a keleti országhatárt elérje. Ettől a görbétől délre terül el az az erősebben ázott országrész, melyen a decemberi csapadék- többlettel zárult. A területen belül, de csaknem szorosan a határ mentén még egy 75 mm-es izohiétaterületet is találunk. Az előbb említett és a csapadéktöbblettel bíró országrészt határoló 50 mm-es görbétől északra mindvégig alacsonyak a havi összegek, 25 mm alá azonban csak a 25 mm-es görbétől északkeletre esnek, mely görbe a Hernád—Sajó vízgyűjtőjéből indul ki, a Sajó és az Eger patak között átlép a Tiszán és Debrecen felé kanyarodik. A decemberi csapadék különösen a hónap első felében túlnyomó részben hó. A hónap második felében azonban hóval vegyes esők is jöttek nagyobb számban úgy, hogy vastagabb hóréteg kialakulásának nem kedveztek a körülmények. Az 1927. évi csapadékviszonyainak vázolása után nem lenne teljes az időjárás áttekintése, ha röviden a hőmérsékletről is nem emlékeznénk meg. Január rendkívül enyhe hőmérsékletű hónap volt, melynek temperaturaátlagai mindenütt legalább 3 C fokkal melegebbek voltak a normálisnál, sőt elég számos helyen a különbség 4°-nál is nagyobb. Az abszolút minimum Nyíregyházán fordult elő —8.9°-kal. az abszolút maximum 11.5° Zalaegerszegen. Februárban is pozitív általában az anomália, de már seholsem éri el a teljes l°-ot. Ennek megfelelően a minimális hőmérsékletek is lényegesen alacsonyabbak, mint januárban és abszolút értékük —17.6°, míg az abszolút maximum csak 15.6°. Március szintén meleg, anomáliája 2—3°, de elvétve 4°-nál nagyobb is fordul elő. Jellemző, hogy a minimum az országnak nagy részén már nem megy a fagypont alá, a legalacsonyabb hőmérsékletet Túrkevén mérték (—2.4°), a maximum ellenben sok helyen már 20° fölé szökött és abszolút értékét, 22.2°-on Szerepen érte el. Az április sorban a negyedik enyhe hónap, illetve az előző év szeptemberétől a nyolcadik, megszakítatlan sorban. Fagypont alatti minimum áprilisban már nincs, jóllehet Debrecenben l°-nál kisebb. A maximumok azonban az egész országban 20°-nál nagyobbak és az abszolút legnagyobbat, 28.6°-ot ismét Túrkevén észlelték. A május az 1927. évi első hűvös hajlamú hónap. A talaj mentén ismételten észleltek fagyot, Nyíregyházán a hőmérők rendes földfeletti magasságában (1.5 m) is csak 1.9°-kal jelezték az abszolút legalacsonyabb értéket az országban. A maximumok az egész vonalon 30° alattiak még és az abszolút legmagasabb is csak 29.3° Szerepen. A június ismét meleg hónapoknak egy rövidebb sorát nyitja meg. A maximumok kivétel nélkül 30°-on felüliek, elég sok helyen megközelítik a 35°-ot, de a minimumok itt-ott mégis 10° alá is esnek. Július is meleg, körülbelül 0.5—1.5°-kal melegebb a normálisnál. De maximumai mégsem érik el a nálunk tapasztalt nyári magasságot, az egyetlen Szegeden észleltek 37.9°-ot, egyébként túlnyomóan 35°-ig sem értek. Aránylag alacsonyak a 14 és 17° között váltakozó minimumok is. Augusztus átlagos hőmérséklete körülbelül 1—2°-kal magasabb a normálisnál. Hőmérsékleti ingadozása általában nem nagy, mindössze 36.8 és 11.4°, mint abszolút szélsőségek között variál. A szeptember már a 13-dik meleg hónap, mely sort csupán a május szakította meg; körülbelül 1—2°-kal haladta túl havi átlagaiban a normális vonalat. Maximumai már észrevehetően csökkennek, alig itt-ott érik el a 30°-ot és minimumai túlnyomó részben alacsonyabbak 10°-nál. Október havi közepei csak kevéssel maradnak el a normális magasság mögött. A maximumok már nagyon sok helyen nem érnek el 20°-ot és minimumai sorában már néhány helyen jelentkeznek a negatív előjelűek. Novemberben a hőmérsékleti anomáliák újra pozitív elő jelüek és szélső értékeikben 3°-hoz közelednek. Jellemző, hogy a maximumok magasabbak, mint októberben, a legtöbb helyen 20°-on felüliek, míg a minimumok jóval alacsonyabbak az előző hónap minimumainál, ami nagy hőmérsékleti ingadozásra vall. December súlyosan hideg, 3—4°-kal hidegebb átlagban a normálisnál. Maximumai a nagyon enyhe november után szokatlanul mélyek, alig 6—7° magasságúak. A minimumok meghozták az utolsó évtizedek egyik legnagyobb hidegét igen sok helyen mélyebbek — 20°-nál, az abszolút legmélyebb decemberi minimumot, —26.1 °-ot Terényben észlelték. T
