AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

denz-b&n szokásos egyszerűbb leírásokkal. Az utolsóként megjelent 6-10. szám jelzi, hogy a vállalkozás ebben a formában megszűnik, de folytatódik a meginduló nagyobb irodalmi és szépművészeti lap, a Figyelő részeként, s valóban, az 1871-től havonta négyszer megjelenő lapban ott található a Könyvészet című rovat, mely alcíme szerint az összes magyar és jelesebb külföldi újonnan megjelent művek jegyzéke kívánt lenni. Irodalmi Értesítő 1874-1875 Aigner Magyar Könyvészet-ének megszűntét követően éveken át nem volt olyan önálló orgánum, amelyik felvállalt volna nemzeti bibliográfiai feladatokat. A hiányzó űrt 1874. január l-jétől a Kókai Lajos könyvkereskedése által kiadott, Márki Sándor

22 által szerkesztett, havonta megjelenő könyvészeti szaklap, az Irodalmi Értesítő igyekezett betölteni. A két éven át működő vállalkozás - amely Demjén József egykori lapjának címét vette föl - a szerényen megfogalmazott programjában nem ígért ugyan a nemzeti bibliográfia szempontjából tartalmi teljességet, de elemezve a számokat, megállapítható a teljességre törekvés a nyomtatványok tartalma és típusa szempontjából. A lap rendszeresen közölte a szerzők, vagy a címek betűrendjében az újonnan kiadott magyar nyelvű könyvek, térképek és folyóiratok címleírásait, de ezek nem a korábbi könyvészeti lapoknál megszokott regisztratív leírások voltak, hanem legtöbbször annotációval, sőt recenzióval egészültek ki, s ezzel a kritikai bibliográfia igényes műfaját sikerült megvalósítania. Példa egy könyv leírására: Boross Mihály válogatott kisebb munkái. Három kötetben. Második kiadás. Bp., 1874. (Franklin-t. - 12 r., 260, 268 és 236 lap ; ára 1 frt. 50 kr.) E címen is: „Kis nemzeti múzeum, 27-29." Tartalma: Egy nyomorék története. A kis kertészek. Az újabbkori Jób. - A falu bírája. - A fölfedezet ékszer. - Martha. - Magyar Ferenc. A gyűjtemények és folyóiratok analitikus feltárást kaptak. Márki észrevette és jelezte a borítékkiadásokat is: gyakran előfordult, ugyanis, hogy egy kiadó, megszerezve más kiadó tulajdonjogát, az előző tulajdonos által még el nem adott példányokat, sőt gyakran saját korábbi kiadványait is - meghagyva az eredeti címlapot - új évszámmal ellátott borítófedéllel hozta forgalomba. A gyűjtőkör nem korlátozódott a kereskedelmi forgalomban megjelenő kiadványokra: a leírt dokumentumok között egyházi névtárak, egyesületi alapszabályok és évkönyvek, egyetemi tanrendek, polgármesteri évi jelentések, vállalati képes árjegyzékek találhatóak. A könyvektől elválasztva külön rovatban szerepelnek a magyar zeneművek (kották) leírásai. Az 1874. év folyamán közölt magyar nyelvű nyomtatványok az év végi 12. számhoz mellékelt tartalomjegyzékben közzétett, a bibliográfia műfaji szempontjait messzemenéen figyelembe vevő, gondosan kimunkált betűrendes 221