AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

nah. . . kezdete szerint,

5 másodszor a szerző, Szentmártoni Bodó János neve alatt.

6 A címlap alján álló „Lötsen 1723" alapján került be 1972-ben a 18. századi hazai nyomtatványok nyomdák szerinti áttekintésébe is.

7 E nyomdászmutatóban Endter Márton az 1723. évben — éppen e Mária Magdolna história alapján — mint a lőcsei Brewer-műhely nyomdavezetője nyert feltüntetést.

8 De a fentieket mind messze megelőzve Szabó Károly már 1878-ban ismerte ezt az 1723. évi Endter-féle lőcsei impresszumot, amikor a „Liliom kertecske" című katolikus imádságoskönyvet ismertette, amelynek egyik kiadása címlapján a ,,Nyomtattatot Endter Marton által 1701 esztendőben" áll. Az előbbinél 22 évvel korábbi Endter-féle kiadványt Szunyogh Gáspárné, Jakusics Katalinnak, mint patrónájának ajánlotta a névtelen „nagyszombati könyvnyomtató". Miután 1701-ben a nagyszombati nyomtatványokon Hörmann János neve szerepel, Szabó Károly arra gondolt, hogy Endter Márton egy korábbi, ismeretlen kiadásból nyomtatta utána az említett előszót.

9 Szabó már előzetesen közölt még egy további Endter Márton nevével jelölt kiadványt 1700-ból: Igen szép Tangredus história.

10 Szabó következtetése úgy szólt, hogy Endter már 1700 —1701-ben Brewer Sámuel özvegyének nyomdáját vezette Lőcsén, tehát a két említett nyomdahely nélküli kiadvány is ott készült. Ez az állásfoglalása azonban még korábbi keletű, hiszen azt már az RMK. I. kötet 1563. jegyzetében is kifejtette, amely ugyan az 1879. évszámot viseli, de az említett 1878. évi cikke a Liliom kertecské-röl a már nyomdába adott RMK kiegészítésekén látott napvilágot a Magyar Könyvszemlében. Ezek után logikus, hogy később ugyancsak Lőcse alatt regisztrálta Thomas Hybernicus Flores doctorum c. munkáját, am ily 1699-ben a helynév feltüntetése nélkül látott napvilágot „sumptibus Martini Endter" magjelöléssel.

11 Sztripszky Hiador már nem volt ilyen következetes, m3rt — jóllehet a jegyzetben szó szerint átvette Szabó 1878. évi okfejtését az 1701. évi Liliom kertecske nyomtatási helyéül mágis Nagyszombatot jelölte mag,

12 akárcsak a kötete végén a nyomdahely szerinti mutatójában. Az így tehát megbhetősen labilis Sztripszkyre támaszkodott Hajnóczi Iván, amikor Endter Mártonról a 300 éves lőcsei nyomda kapcsán írt.

13 Sztripszky nyomdászmutatója és Petrik bibliográfiája alapján vázolta fel Endter Márton általa feltételezett életútját. Szerinte 1699-ben és 1700-ban Lőcsén, 1701-ben Nagyszombaton, 1705 és 1708 között Nürnbergben, majd 1723-ban ismét Lőcsén tevékenykedett, utána pedig nyoma veszett. Ezek alapján Hajnóczi a Brewer János, lőcsei nyomdász ,,hű munkatársa" megjelölést alkalmazta Endterre. Ráadásul 1723-ból két lőcsei kiadványt is 5. Petrik II. 129. 6. Petrik III. 525. 7. Petrik VI. 218. 8. Petrik VI. 216. és 534. 9. Magyar Könyvszemle 1878. 318. 10. RMK I. 1563. 11. RMK II. 1699. 12. Sztripszky I. 2194/400. 13. Közlemények Szepes Vármegye Múltjából. 1914. 78. 25 OSZK Évkönyv 1981 385