AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Még fontosabb a Tihanyi-félsziget javítása. A Balaton ábrázolása itt talán még kevésbé helyes, mint az Atlas Maior régi térképén, de a félsziget helyesbítése megtörtént: az új térképlapon a félsziget a valóságnak megfelelően északnyugatról nyúlik be a tóba, s nem délkeletről, mint előbb. Neve sem „Tyhan", hanem ,,Tichan". A javítás jelentősége abban van, hogy ez a Magyarország térképi ábrázolásában szinte kezdettől kísértő hiba ettől a térképtől kezdve tűnik el. A Balatontól északra fekvő terület topográfiája továbbra is hibás. A koordináták javítása alapvetően nem történt meg, a Dunántúl torz rajza megmaradt: a régebbi hibás vízrajz sem tett lehetővé több javítást. A topográfiánál meg kell jegyezni, hogy rontás is történt: a régebben jól ábrázolt Vesprimium a rézlemez átvésése következtében csaknem eltűnt (,,Eprim"). Most már két „Gestes" is van a térképen (előbb, jó helyen, csak egy); az „újabbik" Esztergom közelében található. A végvárhálózat erősebb hangsúlyozása — bár nem mindig jelölve a várjelleget — egyébként is jellemző az új térképre. Több sikerrel jártak a javítások a Fertő-tó környékén. Itt — főként NÁDASDY-birtokok régiójában! — helyes topográfiával új helységekkel gazdagította BLAETJ térképét: „Seplach" (Fertőszéplak), ,,Booz" (Fertőboz), „Oka", „Schirz" (Sérc), „Purpach" (Purbach = Feketeváros), „Nyula" (Nyulas) helynevekkel bővült az új térkép. Igaz viszont, hogy az előbbi térképen helyesen „Sopron" névvel megjelölt város helytelen fekvése (a Fertőtől túlságosan délre van lokalizálva) nemcsak nem nyert javítást, de még az eredetileg jó névírás is „Elenburg"-ra torzult, ami németül is helytelen (Ödenburg, néha: Edenburg). A Fertő-tó vízrajzi képe viszont helyes: a mai észak-déli fekvése a múlt századi vízlevezetésekkor állott elő. A két térképen a Fertő hidrográfiai képe azonos maradt. Megváltoztatta BLAETJ új térképén a Csallóköz és a Szigetköz rajzát is. A Csallóközben rosszul elhelyezett „Herdervar" (Hédervár) kikerült onnan, megfelelő helyére, a Szigetközbe, neve „Hederver". „Vaika", „Nagymagyar", „Gutta" (Guta), „Lael" (Érsekiéi), „Szakallos" (Szakállas) stb., jól lokalizálva, a Csallóközben szintén helyet kaptak az új térképen. Ezzel szemben egyes, a régi térképen is helyesen ábrázolt települések kimaradtak, vagy névírásuk változott pl. a jelentős Somorja neve, mely a régebbi térképen ,,Samarein"-ként szerepelt (német neve: Sommerein) az új lapon „S. Maráin" (Sankt Marain-né) alakult át. Azt lehet mondani mégis, hogy — bár a térkép alapvető kartográfiai hibája: az országterület rossz ábrázolása nem javult — a javítás és a gyarapodás a részletekben, különösen a helynévanyagban több, mint a rontás vagy az elhagyás. Bekerült az új térképbe a fontos Érsekújvár vára is „Neuheusel Vycastel" néven, míg előbb csak „Vycastel" helység közönséges községként volt jelezve. Javítás itt a Nyitra folyó torkolata Komáromnál, a Vágé Gutánál. Nyitra városa mellett is helyesbítésre került a folyamkanyar: előbb keleti irányú volt, az új lapon nyugati irányú lett, ami a ténylegesnek jobban megfelel. „Tregel" (Drégely) is be van rajzolva az új térképbe, Esztergomtól északkeleti irányban, de ahhoz túl közel. „Lewa" és „Lewancz" (a város német neve: Lewenz) azonban hibásan már a régebbi BLAEU-térképen is két külön helységként volt jelezve — bár nagyjából a 390