AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

bogy már a Tanácsköztársaság megalakulása, illetve a könyvtárügyi megbízottak (DIENES, KŐHALMI) hivatalba lépése előtt (1919. március 30.) lényegében elkészítették azokat a terveket („Előzményeket"), amelyek később a Tanácsköztársaság könyvtárügyének, rendeleteinek alapjául szolgáltak. KŐHALMI Béla idézett forrásgyűjteményében — amely sajnos csak 500 példányban jelent meg — közölte a forradalom könyvtári programjának első, a proletárdiktatúra kikiáltása előtt keletkezett megfogalmazását. Ebből ezúttal csupán a Nemzeti Könyvtár feladataira vonatkozó megállapításokat, javaslatokat idézzük: — a kötelespéldányok beszolgáltatásáról szóló törvény a könyvek célszerűbb felhasználásának biztosítására, a közművelődési könyvtárak, továbbá a hiánytalan nemzeti bibliográfia érdekében átalakítandó; — minthogy a főváros valamennyi tudományos könyvtárának dotációja együtt sem elegendő arra, hogy a tudomány haladásával lépést tartson, a főváros nagy könyvtárai között megállapodás létesítendő az egyes könyvtárak által rendszeresen gyarapítandó tudományszakokra nézve, hogy így Budapest nagy könyvtárai egy egészet alkossanak; ebben az együttműködésben az Országos Széchényi Könyvtárnak meg kell kapnia a maga fontos gyűjtőterületét. — a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára maradjon praesens könyvtár, estig nyitvatartó olvasótermekkel és sok kutatószobával álljon a használók rendelkezésére; — ha az Akadémia Könyvtára képtelen a tudományok haladásával lépést tartani, egyesíteni kell az Egyetemi Könyvtárral (a különleges funkciót ellátó Nemzeti Könyvtár mindenképpen önálló marad); — államilag létesítendő könyvtári bibliográfiai intézet útján készítendő el a magyarországi (XV. század végéig terjedő) kéziratoknak és ősnyomtatványoknak közös katalógusa; — ugyanez a bibliográfiai intézet állítsa Össze mindenekelőtt a főváros, majd fokozatosan az egész ország legnagyobb könyvtárgyűjteményeinek egyetemes repertóriumát, és szervezze meg evvel kapcsolatban a magyar könyvtárak tudósító irodáját, mely bárki számára bizonyos illeték fejében rendelkezésre álljon; — a központi bibliográfiai intézet ezeken kívül adja ki a magyar kurrens bibliográfiát folyóirat- és cédula alakban, adja ki a nagy könyvtárak évi gyarapodását közös jegyzékben, és jelentesse meg a nagy könyvtárakba járó folyóiratok együttes katalógusát; — a könyvtárak és könyvtári szakismeretek, a technikai berendezések megismertetése ós az egész könyvtárügy propagandája érdekében — a központi könyvtári hatóság közvetlen felügyelete mellett — a központi bibliográfiai intézettel párhuzamosan kell megszervezni az Országos Könyvtári Irodát, hogy az új könyvtárak alapítása, berendezése dolgában tanácsot, útmutatást adjon s e célra segédkönyveket szerkesszen. Ez az 1919 februárjában fogalmazott, messze előremutató tervezet, amelynek most csak a Nemzeti Könyvtárral, illetve a Könyvtártudományi és Módszertani Központtal kapcsolatba hozható megállapításait ismertet208