AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Nemeskéri Erika: Egy kiadatlan Jókai-kézirat

találjuk az alábbi lapalji jegyzetet: ,,Azt kérdezhetné valaki, hogy miért nem írtam én meg ezeket a dolgokat elébb? Hiszen megírtam én az emlékeimet még 1851-ben; ki is nyomtatott belőlük Heckenast tizenöt ívet, de Prottman úr lefoglalta az egészet s betapostatta papírmachének. Gyerekjátékot öntöttek belől."

9 A könyv elkobzásáról megemlékezik JÓKAI az Egy magyar nábob előszavában is. (A magyar nábob megköltése.) Itt is azt emlegeti, hogy a kiadó tizenöt ív kész munkáját, amit a szabadságharcos időkről szólt, „betapostatta papírmasénak".

10 Édesanyjához írott, 1851. április 14-én kelt levelében pedig ez áll az ominózus tényről: ,,A múlt hetekben a politika megtiltotta ezentúl forradalmi tárgyakról írnom, amikről már különben sem írtam October óta, hanem azért két kötetnyi hasonló tárgyú művemet Sírkövek cím alatt, ami régebben be volt nyújtva, ugyanakkor megengedték kiadni. Most egy Emléksorok 1848—1849-ból című munkám van vizsgálat alatt. Ezzel már nem tudom, mi fog történni?"

11 E levélből annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy az Emléksorokak JÓKAI nem 1851-ben írta meg, ahogy az Emlékek a szabadságharcból lábjegyzetében megjegyzi, mert akkor már kísérletezett a mű kiadásával. Az anyjához írott levélben — egykorúan! — világosan rögzíti, hogy az Emléksorok&t 1850 októbere előtt írta. Kézirattárunk őriz egy JÓKAi-noteszt, a Műveim jegyzéké-t. A 47-es tétel címe: Emléksorok; a cím mellett ez olvasható: „nem jelent meg".

12 Eszerint már 1850 végén elkészült a kézirat, mely a szabadságharcot idézte, s amiből HECKENAST 1851 elején 15 ívet kiszedett, de a művet végül a cenzúra betiltotta, „Prottman úr" a kiszedett szöveget „betapostatta". A JÓKAi-kutatók azonban nem találták a JÓKAi-emlegette munka kéziratát. Óvatosan kell bánni JÓKAI emlékezéseivel — gondolták, mint annyiszor, ha tényre hivatkozott, hogy ő a realitások híve.

13 A szabadságharcos múlt mitizálására gyanakodtak a kutatók, és úgy ítélték, hogy JÓKAI nem írt az ötvenes évek elején semmit a szabadságharc napjairól a Csataképeken és a Bujdosó naplóján kívül. A fent említett hivatkozásait pedig olybá vették, mint nem egy regénye elő- vagy utószavát, mikor egyikben-másikban valóságtiszteletére hivatkozik. A hatvanas években beköszöntött az alkotmányosabb időszak, lehetséges volt már szabadságharcos témafeldolgozásokat is közreadni. JÓKAI rövidebb cikkeket közölt negyvennyolc-negyvenkilencről. A Vasárnapi Újság 186l-es évfolyamán találjuk az Életem legszomorúbb napjai-t, az Üstökös 1861. évfolyamának elején olvasható a Visszaemlékezések 1489-re című írása. 1867-ben az Igazmondó közli Adatok a magyar szabadsághac történetéből című följegyzéssorozatát. 1875-ben megjelent Jókai Mór Forradalom alatt irt művei. 1848—1849 (Szerző tulajdona, Budapest, az Athenaeum R. Társ. Nyomdája). A kiegyezés nyolcadik esztendejében ez végre lehetséges, de természetesen az is megemlítendő, hogy JÓKAI e gyűjteményébe 9. JÓKAT Mór: Hátrahagyott müvei. 1912. 5. k. 37. 1. 10. JÓKAI Mór: Egy magyar nábob. J. K. K. 2. k. 259 — 260. 1. 11. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 2261. 181 f. 12. OSZK Kézirattár, Oct. Hung. 698. 4. f. 13. JÓKAI Mór: Politikai divatok. J. K. K. 1963. 490—492. 1.: SZEKEBES László tanulmánya. 168