AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

Alábbiakban megkíséreljük, legalábbis nagy vonalakban, végigtekinteni SIGRAY László Ignác feljegyzéseit; pályáját és az eseményeket, körülményeket, amelyekre rezonált. * SIGRAY emlékirata ezekkel a szavakkal kezdődik: Anno 1695. Natus sum Posony, in Hungária, a Parentibus Hungaris, Conditione Nobilibus ... Úgy kezdődik tehát, mint az emlékezések általában: a születéssel, annak keltével és a szülőkkel. 1695. június 21-én, Szent Alajos napján látta meg a világot. Apja surányi SIGRAY Ferenc, anyja ANGRANO Terézia. A Szent Mártonról elnevezett székesegyházban a László Ignác névre keresztelték. Keresztszülei FRONK (vagy másként FRANCK) János a Magyar Kamara pénztárnoka és felesége. Már itt, a születés kelténél érdemes megállni. A kelt pontosságát nincs módunkban ellenőrizni, mert a pozsonyi székesegyház keresztetek anyakönyvének 1695. évi feljegyzései nem maradtak fenn. Pedig a kötet általános autenthiája miatt ez a kontroll nem volna érdektelen, annál kevésbé, mert mint a történeti demográfiával foglalkozók előtt általánosan ismert: e korban az emberek — a képzettebbek, az előkelő társadalmi körökhöz tartozók, éppúgy mint az egyszerűek és szegények — nem tudták pontosan, hány évesek, hogy mikor születtek. SIGRAY a pontos meghatározásból láthatóan eltér ettől az általános képtől. Bár apja foglalkozását nem nevezi meg, de tudjuk, ismerve a család hivataltörténeti és demográfiai adatait: szempci harmincados volt. SIGRAY Ferenc 1702ben nyerte el ezt a tisztséget. Jobbára Pozsonyban élt, hivatalát helyettessel látta el, legalábbis erre mutat, hogy gyermekeinek keresztelési adatait rendre megtalálni a pozsonyi anyakönyvekben és mint keresztszülő és tanú is gyakran szerepel. Pályáján fokozatosan emelkedett; élete végén helytartótanácsi tanácsosságot nyert.

3 Az anya a Győrött megtelepedett olasz eredetű, régi ANGRANO család leánya, ANGRANO Terézia. Az ANGRANOK ez időben már szintén hivatalnokok. A család Tamás nevű tagja 1667-től haláláig, 1678-ig a Magyar Kamara számvevőmestere — a számvevőség főnöke; Ádám pedig — valószínűleg a fia — az 1670-es években számtiszt ugyanott.

4 SIGRAY nagyapja az előbbi volt. A tanulás kezdete az 1700. esztendő; 1701-ben, azaz élete hatodik évében tanulja az ABC-t, mégpedig a magyart és a németet egyszerre. A következő év elején, az írott és nyomtatott német szó ismeretére a pozsonyi német iskolába küldték szülei, ahol háromnegyed évet töltött s innen került a Jézustársaság 3. SIGRAY Ferenc életrajzi adatai közül kiemelendők: 1702. jún. 6-án nevezték ki. Pozsonyban majorja volt, s a Kamara tanácsa 1709-ben külön figyelmeztette, hogy Szempczen szókeljen. Szempczi állásában 1720 októberéig maradt, ekkor nádori protonotárius lett, majd 1723-ban helytartótanácsi tanácsos. (Orsz. Ltr. Magy. Kam. Ltr. Liber Resolutionum Tom. 2Í. fol. 291; KOVÁTS F.: „Old curiosity shop.'" Adalékok Pozsony . . . történetéhez. Szeged, 1935. 8. L; O. Ltr. M. Kam. Ltr. Protocollum Cameralis Consilii 1709, 148. pag.; O. Ltr., M. Kam. Ltr. Litterae ad Cameram Exaratae 1712 No. 246; O. Ltr., M. Kam. Ltr. Lib. Res. Tom. 24. fol. 68; EMBER Gy.: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története, Bp. 1940. 202. 1.) 4. Az ANGRANO családra vonatkozólag: Eredetileg Győrbe települt olasz família. ANGRANI Tamás 1645 —1657 közt Magyarország főpostamestere volt; 1660-ban pozsonyi harmincados, majd 1667-ben a Magyar Kamara számvevőmestere lett. 170