AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Organum a nagy közönségért". (A Vasárnapi Újság a Bach-korszak

Születésekor hárman bábáskodtak a lap bölcsőjénél: PÁKH, a szerkesztő, JÓKAI, a főmunkatárs és GYULAI Pál. GYULAI két hónap múltán PÁKHkal összezördült és kilépett az irányítók sorából. Kritikai észrevételeit „jónapot, jobb lapot" — kezdetű vasárnap reggeli látogatásai alkalmával hozta a vele egy lakásban élő PÁKH tudomására. PÁKH és JÓKAI maradt tehát a Vasárnapi Újság kormányrúdjánál. Közülük is PÁKH gyakori betegsége, gräfenbergi „vízgyógykúrái" miatt a kezdet idején elsősorban JÓKAI, ők írták, illetőleg szerkesztették a lap legnagyobb tetszéssel fogadott rovatait, JÓKAI a „Kakas Márton leveleit", PÁKH a „Szerkesztői mondanivalót". Joggal írja H. TÖRŐ Györgyi, JÓKAI publicisztikájának egyik értő méltatója: „Nemcsak a Vasárnapi Újság, de az egész korszak irodalmában is egészen különleges helyet foglalnak el Jókai Kakas Márton levelei."

34 „A csörgősapka alatt harcoltak a koreszmék" — emlékezik vissza JÓKAI is később Bach korszakára. A Kakas Márton „csörgősipkája" nagyszerű lehetőség volt a kor fonákságai, gyűlölt figurái kigúnyolására. A nevetés sarokba űzi a rettenetet. Méltányolta a levelek sikerét HECKENAST is. Évi 1200 pengőforintot ajánlott fel főmunkatársi honoráriumán felül JÓKAinak, ha minden számba ír egy-egy Kakas Márton-levelet. Az angol humoristákon nevelkedett PÁKH, aki egész életén keresztül „egy humoros nagy regény" megírásának tervét hordozta lelkében, főművét a Vasárnapi Újságha,n alkotta meg. „Aránylag keveset írt a lapban — emlékezik GYULAI —, leginkább javította vagy átdolgozta a beküldött cikkeket. Senki sem értett ahoz jobban, hogyan kell hosszú cikket röviddé, formátlant élvezhetővé tenni."

35 A „Szerkesztői mondanivaló", amely humoros ötletei, írásai kifogyhatatlan tárháza volt, a későbbi élclapok útját egyengette, csakúgy mint a JÓKAI Kakas Mártona. A lap elvi irányát PÁKH jelölte ki és az ő érdeme a végrehajtás eredményessége is. Igaza van egyik nekrológ-írójának „s ha irodalmi munkássága csupán csak ezen [ti. a Vasárnapi Újság szerkesztésén] kezdődik s végződik, műveltségtörténetünkben ezzel is méltó helyet vív ki magának".

36 A szabadságharc bukását a Katholikus Néplapon kívül két folyóirat élte túl, a Gazdasági Lapok és a Religio. A Vasárnapi Újság indulását megelőző irodalmi és sajtóhelyzetről már szóltunk a korábbiakban. És a Vasárnapi Újság működését követően? Támadtak ismeretterjesztő lapok, amelyek epigon-módon utánozták mesterüket, folyvást azon siránkozva, hogy az általuk választott út eddig járatlan volt sajtóéletünkben (Peleskei Nótárius, Két Garasos Újság, Képes Újság, Képes Családi Lapok). Keletkeztek a Vasárnapi Újság példájával okosan gazdálkodó orgánumok, működésüket olyan térre specializálva, amelyet a nagy előd nem akart vagy nem tudott betölteni (Családi Kör, Hírmondó, Kalauz). Szaklapok légiója jött létre 1855 és 1860 között, és megszületett a művelt olvasók számára szerkesztett ismeretterjesztő folyóirat is, a Budapesti Szemle. Emelkedett és árnyaltabb lett a politikai napilapok és az irodalmi divatlapok színvonala, szaporodott az olvasóközönség, növekedett a vállalkozási kedv. 34. JÓKAI Mór: Cikkek és beszédek. 4. k. Bp. 1968, 554. 1. 35. A Vasárnapi Újság XXV. évfordulóján. = Emlékbeszédek. 2. k. Bp. 1902. 51. 1. 36. PÁKH ALBERT Hazánk s a Külföld. 1867. febr. 24. 8. sz. 340