AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Emigráns magyar lapok Dél-Amerikában a második világháború éveiben

hadifoglyok felszabadító sereget (1944. február 1.), Az amerikai magyar munkásság kiáltványa Magyarország ipari és földmunkássá gáhozl — amelyet az Országos Magyar—Amerikai Szakszervezeti Tanács fogadott el 1943. december 5-én New Yorkban — a hitlerizmussal való szakításra hívja fel a magyar dolgozókat (1944. február 15-i szám). A lap április 15-én közli a chilei szabad magyar mozgalom határozatát a felállítandó Magyar Felszabadító Hadsereg javára indított gyűjtésről, s beszámol arról, hogy a fegyveres harcra már sok önkéntes jelentkezett. A Magyar Lapok 1945. január 6-i számának vezető cikke: Megkezdődik a népi Magyarország új évezrede — Az Angliai Magyar Tanács és Károlyi Mihály a debreceni ideiglenes kormány mellett. — A Dél-Amerikái Szabad Magyar Tanács táviratban üdvözölte a magyar nemzeti egység első kormányát. A lap — hasonlóan az Űj Világhoz — közli a magyar irodalom egy-egy kitűnő darabját, PETŐFI és ADY verseket, ILLYÉS Gyula, MÓRA Ferenc, MÓRICZ Zsigmond, MARÁI Sándor, KOSZTOLÁNYI Dezső, HELTAI Jenő, SÁNDOR Kálmán, SZÉP Ernő egy-egy elbeszélését. Az emigráns írók tollából is több kitűnő szépirodalmi, illetve publicisztikai írást közölt. GÁBOR Andor például a Hét csillagból . . . című aktuális verssel szerepel. HAVAS Endre — KÁROLYI Mihály titkára — Harcolni kell című versét küldte Londonból. A vers a hazájából száműzetésbe kényszerült kommunista író lelkiállapotát érzékelteti (Nem szólsz semmit, de tudom újra lázadsz; | nem lelkesedsz, de csendben tervezel | és örülsz: titokban márciusra várhatsz | és ki tudja tán még magyar is leszel | . . . Harcolni kell, harcolni mindenáron, | harcolni kell — valaki ránkrivall — | és csüggni kell az édes szabadságon. {Magyar Lapok 1944. június 3.). Jelentős a Bujdosó Magyar aláírással megjelent Károlyi lobogója című vers (1944. október 21.), és a Martin Fierro című argentin eposz magyar szövege SZABÓ László és VÉR Andor fordításában, amelyből a lap részleteket közölt (1944. aug. 12.). HAJNAL Jenő tollából a tizennyolcas forradalmi napokról olvashatunk Emlékezés egy novemberi estre címmel; BOROSS Elemértől {Forgószél című darabját nagy sikerrel mutatták be Buenos Airesben) a Napoleon halála című írást találjuk, LESZNAI Anna REINITZ Béla haláláról emlékezik meg. GELLÉRI Andor Endrének a Két mázsa és a A tárgyalás (ez utóbbi nem szerepel az író posztumusz köteteiben) című elbeszélését közölték. Színes, eredeti a lap publicisztikai része is; kitűnő riportok és politikai cikkek váltják egymást. Ilyenek például SZALARDI János, HEFFER Nándor, BÁNÁTI Nándor, BIHARI, SZÁSZ Béla, SZOKOLY Endre, SOMOGYI Zoltán írásai. (SZÁSZ Béla: Hain Péter, a „magyar Himmler"; HEFFER Nándor: Gyula, Gyoma, Szeghalom ... — a Népszava szüntelen üldözéséről — ; SZOKOLY Endre: „Őrságváltás" előtt. Még egy kép a gerinces magyar középosztály életéből; BÁNÁTI Nándor: Magyar náciházaspárt követtem az utcán). Külön kell említenünk egy igen fontos elméleti cikket: Vajon melyik orvos sajnálná a gyilkos bacilust és nem a vergődő beteget ? — Vértes Marcell levele —. A lap 1944. június 10-i számában jelent meg a következő magyarázattal: „MAJOR Henrik, az Észak-Amerikában élő világhírű festőművész és rajzoló Tavasz élébe címmel cikkért írt a New York-i Az Emberhen. MAJOR Henrik cikkére egy másik világhírű magyar festőművész és rajzoló, VÉRTES Marcell ugyancsak az Az Ember ben válaszol." A válaszlevelet közölte a Magyar Lapok. Mondanivalójának lényege, hogy a náciszellemet, ,,a gyilkos bacilust" nem szabad, nem lehet sajnálni, azt csak irtani lehet és kell. A művész sem lehet pártatlan: DELACROIX legszebb 440