AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között

Ma, Bán Verlag, Hellas, Fischer, Arbeiter Buchhandlung (Wien), Új modern könyvtár, Európa, írók könyvtára stb., stb. — Gohl Ödön 1859—1927 igazgatóőr, az Eremtár vezetője. •65. OSZK Irattár ua. szám alatt. •66. Az osztrák korona árfolyama ekkor még alacsonyabb, mint a magyaré! •67. Uo. a fogalmazvány Tóth László kézírása. •68. Bánóczy Dénes született 1888. Doromby J.: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története. Budapest, 1936. 393. 1. Uo. arckép. Bánóczy Józsefről 1. Múlt és Jelen. 1926. 402. ]. Pester Lloyd. 1931. Abendblatt 265. — V. ö. még Gulyás Pál: Magyar írók élete. — Életrajzi lexikon. Bp., 1968. I. köt. Katona Ferenc — Dénes Tibor: A Thália története. Budapest, 1954. >69. OSZK Irattár 805/1923. 70. Uo. pontosan dec. 27. 71. OSZK Irattár 350/1924. '72. OSZK Irattár 350/1924., 405/1924. 73. A vétel és a szállítás körülményes lebonyolítása mutatja, hogy az OSZK tulajdonképpen éppúgy csempészúton jutott az „áruhoz", mint az egykorú illegális mozgalmak résztvevői (1. erről pl. Máté György: Szikrától lobban a láng. Bp., 1955.). A futárposta igénybevételét itt nem a rossz posta- és szállítási viszonyok indokolták, hanem az, hogy a csomagok illegális iratokat tartalmaztak, amelyeket a vámvizsgálatnál — ha nem diplomáciai csomagban jönnek — a hatóság a címzettre való tekintet nélkül elkobozott volna. De meg — mint látni fogjuk — Bánóczy és barátai személyét is védték Hómanék az üldözéstől. — A külügyminisztériumból (amely akkor a várbeli Dísz téren székelt) Gurdon József altiszt szállította át az anyagot; a szállításra kijelölt másik altiszt, név szerint Kittiinger, megtagadta a szállítást mondván, hogy kocsit húzni nem köteles. Lukinich fegyelmit kért ellene. OSZK Irattár 387/1924. 74. Uo. 722/1924. 75. A két jegyzőkönyv az Irattárban 306/1924. sz. a. 76. Uo. 130/1934. Az Újság 1924. okt. 26-i számában a jelzett cikk nem található. A Bánóczy anyag zárt kezelése csak 1947-ben szűnt meg, amikor — a kézirattári zárt letétek naplójának 1924/34. tételénél olvasható bejegyzés szerint — az anyagot „a megfelelő osztálynak" átadták. A felbontást Tolnai Gábor főigazgató és Waldapfel Eszter osztályvezető aláírása tanúsítja. {Csapodiné Gárdonyi Klára szíves közlése.) — Hogy a Bánóczynak tett ígéretet az anyagának zárt kezelését illetően az OSZK mennyire komolyan vette, annak legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a szélsőjobboldali Szózat c. újság 1923. nov. 15-i számában Hóman saját szavait idézi, amelyekkel tamisítja, hogy a „zárt letétként" átvett anyagot a Könyvtár hagyományaihoz híven, fenyegetések ellenére sem adja ki, ügyészségi megkeresésre sem. (L. Markovits Györgyi— Tóbiás Áron: A cenzúra árnyékában. Bp., 1966. 76—78. 1. Uo. Domokos József szóbeli közlése arról, hogy Bánóczy bántatlan hazatérését a Nemzeti Múzeum tette lehetővé.) 77. Uo. 470/1924., 1. még 325/1924. és 659/1926. 78. V. ö. Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az OSZK-ban a Horthy-korszak elején. = OSZK Évkönyv. 1967. 124-171. 1. 79. OSZK Irattár 355/1924. #0. Ferenczyné, i. h. Markovits, Az OSZK remotáinak nyomában, i. h. 81. OSZK Irattár 248/1919. •82. A külön „Proletárdiktatúra növedéknapló" első dátumszerű bejegyzése 1920. április 16-ról kelt, de ez már a 230-as tételszámot viseli (és egyébként a Meliusz debreceni könyvnyomda fent már említett ajándékát részletezi, összesen 44 darabot);ezt a tételt egy dátum nélkül, de nyilvánvalóan ez időben bejegyzett 229 tételből álló sorozat előzi meg, mindannyi tétel egyenkint felsorolt fényképekből áll, amelyeket a Könyvtár (1919-ben vagy 1920 elején?) az „Országos Propaganda Bizottság felszámoló miniszteri biztosságtól", név szerint Steinecker István min. tanácsostól kapott. A továbbiakban a napló tételei úgyszólván sehol sem azonosíthatók az Irattárban nyomon követhető ajándékozott, vásárolt vagy hatóságilag elkobzott állagrészekkel. A proveniencia nincs is mindig feltüntetve — így pl. a 241. tételt képező 800-nál több röpirat esetében, amelyek közül igen sokat, nyilván mint cserére vagy más értékesítésre tartott másodpéldányt, a napló szerint bélyegezetlenül vettek állományba. A dátum a továbbiakban is még sokszor hiányzik, az anyag későbbi sorsáról pedig semmi sem tájékoztat. Bizonyos, Jiogy a proletár anyag már említett müncheni rendszerű szakrepertóriumába a napló151