AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

mint a Falanx sorozatot, a Munka és Tudás könyvtára és az Európa Ismeretterjesztő könyvtár magas színvonalú, új műveltséget adó füzeteit. A könyvkiadás mellett jelentős lapkiadási vállalkozások születtek Bécsben. A magyar emigránsok mintegy negyven periodikát adtak ki itt, ezek közül négy napilap jelent meg kisebb-nagyobb megszakításokkal. Első helyen említendő a Bécsi Magyar Újság, a legnagyobb olvasóközönséggel rendelkező lap, melynek jelentős szerepe volt a magyarországi ellenforradalmi rendszer igaz képének bemutatásában. A többi három napilap: a Madzsar József szerkesztette Politikai Híradó, a Jövő Garami Ernő szerkesztésében, és Halmi József Az Elet című lapja. A napilapokon kívül tizenöt magyar nyelvű hetilap élt a bécsi emigrációban; kéthetes periodicitású lap kettő; havonként megjelenő szintén kettő, továbbá tizenhét, szabálytalan időközökben megjelenő időszaki kiadvány. Ennél is változatosabb képet mutat a periodikumok szak szerinti megoszlása. Az adott időszakban huszonhat politikai lap tájékoztatta olvasóit a világban lezajló eseményekről. Ezek közül a megítélésünk szerint jelentősebbek: Bécsi Magyar Újság, Internacionálé, Proletár, Bote Fahne, Új Világ, Vörös Újság és különösen az Új Március. A számarányban előkelő helyet foglaltak el az irodalmi lapok, mint például A Harc című „szocialista revü", melynek munkatársi gárdájában megtaláljuk Gábor Andort és Illés Bélát; a Kaczér Illés közreműködésével szerkesztett Vasárnap, Kassák lapja, a MA, melynek a magyar irodalom történetében elfoglalt kiemelkedő szerepe ma már közismert, az Akasztott Ember, a Komját Aladár által szerkesztett Egység, vagy a Tűz, melyet az irodalomtörténet az egész magyar emigráció egyik legmagasabb színvonalú irodalmi lapjaként könyvel el. A negyven bécsi periodika közül az Országos Széchényi Könyvár Remota naplójában harminc címet regisztráltak annak idején, ez a szám azóta hárommal bővült, így megállapítható, hogy állományunk erősen hiányos, nem csak a címeket illetően, hanem a meglevőkön belül az évfolyamok sokszor csak igen hiányosan lelhetők fel, azok is eléggé rongált állapotban. A bécsi emigráció hírlap- és könyvanyaga érdekes módon került az állományba: Bánóczy Dénes szociáldemokrata ügyvéd gyűjtötte össze Bécsben és adta át megőrzésre annak idején a magyar nemzeti könyvtárnak illetve akkor Nemzeti Múzeumnak: a magyar hatóságok ennek ellenében engedélyezték hazatérését az emigrációból. Ez vonatkozik az anyag túlnyomó részére, különösen a sajtóra, de a könyvtár „Proletár"-naplójában a beérkező könyveknél feljegyzett adatok között több ízben találkozunk szintén Bánóczy nevével. Néhány példa: Bálint Imre: Alfa. Wien, Julius Fischer 1924; Benjamin Ferenc: A föld. Wien 1924; Gáspár Endre: Kassák Lajos. Wien 1924, Julius Fischer. A Proletár napló különben is telistele van a bécsi emigráció anyagával, az ajándékozókon túl a belügyminisztérium, rendőrség és más szervek eljuttatták a tiltott sajtótermékeket a Nemzeti könyvtárba, volt olyan könyv illetve brosúra, melynek címe újból és újból ismétlődik, és amelyből nemcsak néhány, hanem 10—20 példány is bekerült gyűjteményünkbe. Ezek további sorsa nem ismeretes, jó ha egy példány megtalálható belőlük raktárainkban. Több olyan is van azonban, amely elveszett és csak jóval a felszabadulás után sikerült beszerezni. Ilyen például Kassák Álláspont című munkája, melyet 1962-ben szereztünk be könyvtárközi kölcsönzés útján Bécsből és ma már fotómásolatban őrizzük. De van olyan bécsi kiadvány is, amit egyáltalán nem tudott eddig beszerezni a nemzeti könyvtár: Bíró Mihály Horthy ja,. Ebből a Párt48t