AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A pozsonyi héber nyomda

A pozsonyi héber nyomda DÁN RÓBERT A Bibliographic/, Hungáriáé Hebraica

1 munkálataival kapcsolatban Scheiber Sándor volt szíves felhívni a figyelmemet néhány, az Országos Rabbiképző Intézet dokumentációjában található nyomdatörténeti adatra. Ezek nyomán az Országos Levéltárból előkerültek az első dokumentumok egy tervezett XVIII. századi pozsonyi héber nyomda ügyére. Az iratok — kérvény és válaszok — 1784—85-ben íródtak és így nem csak a pozsonyi, de a magyarországi héber-zsidó nyomdászatra vonatkozóan is a legkorábbi okleveles emlékek.

2 Magyarországon a XVI. század közepéig vezethető vissza a héberbetűs nyomtatás. Az első héber könyv azonban csak 1699-ben Misztótfalusi kolozsvári nyomdájában látott napvilágot. Ezt követően több mint száz év telt el, míg 1814-ben a budai Egyetemi Nyomda megnyitotta az első, kizárólag héber könyvek nyomtatására létrehozott műhelyt Magyarországon.

3 Pozsonyban csak 1832—33-ban indult folyamatosan működő héber nyomda. A város nyomdáiból kikerült hebraicákat J. Kohn és N. Ben-Menachem regisztrálta. Együttesen 343 tételt ismernek az 1832—33 — 1929—30 közötti évkörből.

4 A hazai nagykönyvtárak állományából további 70 bibliográfiai egység egészíti ki ezt az anyagot. Az újabb okleveles források és az említett könyvanyag nyomán országos és nemzetközi összefüggéseiben bontakozik ki Pozsony héber nyomdászatának története.

5 A XVIII. század végére a héber könyvnyomtatás Európa-szerte gazdasági alapokra épült fel. A korábban olykor ráfizetéses manufaktúrák, melyeket vallási célok tartottak életben, átadták helyüket a jelentős haszonra dolgozó modernizált üzemeknek. Ausztria—Magyarországon II. József koráig a közjogi állapotok miatt héber-zsidó műhelyek nem alakultak. A meglevő nagy könyvnyomtató cégek viszont felfigyeltek a zsidó polgári réteg viszonylag magas könyvigényére. A budai Egyetemi Nyomda héber részlegének alapítása is végeredményben — sok más kisebb-nagyobb tényező mellett — a Trattner és Schmied nyomdák vetületében jelentkező versengés eredménye volt. A héber könyvpiac szempontjából Pozsony különösen fontos szerepet játszott. A városban a XVIII. század végén kb. 200 zsidó család élt, piacait pedig sűrűn látogatták úgy a külföldi mint a környező falvak zsidó kereskedői.

6 A pozsonyi tanház már a század 60-as éveitől híres volt, és II. József uralkodása alatt a kereskedelmi élet fellendülésével párhuzamosan fejlődött. A zsidó polgárok maguk is aktív vallási életet éltek, és fiaikat — azok későbbi foglalkozására való tekintet 25 Évkönyv 385