AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

A terjesztés 1919 és 1944 között a forradalmi sajtótermékek magyarországi terjesztése nagy nehézségekbe ütközött és sok leleményességet kívánt. A legnehezebb napokban, a fehérterror tobzódása idején, mikor sem folyóiratot, sem könyvet nem lehetett Magyarországon előállítani, a kommunisták Bécsben nyomatták ki az első két röplapot, melyben hírt adtak magukról a magyar dolgozóknak. Áldozatot igénylő akcióval, az életveszéllyel dacolva hozták haza a röplapokat. A rendőrség több hónapos kutatás után sem tudott terjesztőinek a nyomára jutni.

10 Az emigrációban élő magyar kommunisták azután sem mondtak le arról, hogy eljuttassák folyóirataikat és könyveiket a magyar olvasókhoz. A magyar posta és rendőrség felfigyelt e lapokra és egymás után tiltotta ki őket a postai szállításból. Ez ellen a kiadók úgy védekeztek, hogy más címet adtak a lapnak. így például a Párisi Munkás a kitiltás után a következő címeken éledt újjá: Új Harcos, Fáklya, Osztályharc, majd végül Riadó 524