AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Nagy Károlyné: Az Országos Széchényi Könyvtár betűrendes szolgálati katalógusának szerkesztési szabályzata

31. Egy személy munkásságán belül különválasztjuk azokat a műveket, ahol szerző rangján szerepel, azoktól, ahol szellemi közreműködőként (fordító, átdolgozó, magyarázó, háromnál több szerzős mű első két feltüntetett szerzője, szerkesztő, illusztrátor) vagy történeti személyiségként fordul elő, tehát két csoport alakul: a) szerző b) közreműködő és róla szóló irodalom 32. Szerzős művek céduláinak beosztásánál a címek kezdőszavainak ábécéje határozza meg a sorrendet. a) A határozott és határozatlan névelő nem számít. Pl.: Jókai Mór: Egy az Isten (egy = számnév) Az elátkozott család Az élet komédiásai A fehér rózsa Egy hírhedett kalandor Egy játékos, aki nyer Egy magyar nábob Az új földesúr b) A cím szögletes zárójelbe tett rövidítés-kiegészítései és a nem betűírásos vagy latinbetűs írásra áttett jegyek feloldásai sorrendhatározók. Pl.: Makai István: Készítsünk táskarádiót! Makai István: A [kettő plusz egyes] 2+ l-es. Makai István: Kis hangerősítők. Berényi Dénes—Máthé György—

Scharbert Tibor: [Gamma-gamma] y-y angular correlation measurement.

.. 33. Ugyanazon szerző vagy szerzők művein belül mechanikus elrendezést alkalmazunk a címek kezdőszavainak ábécéje szerint. Opera omnia, Összes művek, Válogatott művek stb. az egyéb címek kezdőszavainak rendjébe illeszkednek. Pl.: Petőfi Sándor: Az apostol Elbeszélő költeményei A helység kalapácsa Ismeretlen költeményei János vitéz Levelei Munkái összes művei Tigris és hiéna Útirajzok Válogatott versek 34. Társszerzős művek második ill. harmadik szerzője ugyanúgy kerül beosztásra, mintha a mű egyetlen szerzője lenne: a sorolásmeghatározó elemek a) a beosztásra kerülő szerzői név b) a cím SZABOLCSI Bence—BÓNIS Ferenc: Bartók parl'image. 379