AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (Negyedik közlemény)

sem azonos azzal. A második változathoz tartozó, két egymás utáni évre szóló naptár viszont, egymással mutatott közös eredetet. A kérdést tovább vizsgálva, más nyomdahelyeken kiadott naptárakkal is megpróbáltuk összehasonlítani a két eltérő formájú címerrel ellátott példányt. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy ezt a címert Töltési István használta 1705-től kezdve éveken át, Komáromban nyomtatott naptáraiban. Rejtélyes példányainkat a komáromi naptárakkal egybevetve azt találtuk, hogy betűtípusaik, a szöveg elrendezése és egész nyomdai kiállításuk megegyezik azokéval. Az 1706-ra szóló komáromi naptárban mégaz 1705-re szóló ál-lőcsei kiadás sajtóhibáit is felfedeztük. Töltésire terelődvén a figyelem, elővettük Gárdonyi Albertnek ,,A XVIII. század legkeresettebb könyve" c. tanulmányát (Magy. Könyvszle, 1941. 232. 1.), amely részletesen kitér Töltési naptár-kiadói tevékenységére. Gárdonyi megállapításai megerősítettek abban, hogy a kérdéses naptárak valóban Töltési nyomtatványai. Gárdonyi megemlíti először is, hogy Töltési már Debrecenben is szerkesztett kalendáriumot lőcsei mintára. A debreceni naptárakat megvizsgálva megállapítottuk, hogy az 1684-re szóló kalendárium valóban a lőcseinek az utánzata, bár nem olyan értelemben, mint az itt leírt két naptár, hiszen arra rá. van nyomtatva, hogy Debrecenben készült, Töltési nyomdájában. Az 1685-re szóló debreceni naptár szintén hasonlít a lőcseihez, bár ennek a szövege már, főleg az asztrológiai részben, nem követi a lőcseit. Amint Gárdonyi írja, Töltési „1686 után elköltözött Debrecenből és Komáromban telepedett le, ahol I. József királytól 15 esztendőre szóló kizárólagos szabadalmat kapott lőcsei mintára szerkesztett (ad imitationem) kalendáriumok kiadására". Ennek a privilégiumnak a „summáját" meg is találtuk Töltésinek az 1709., 1710. és 1711. évekre szóló naptáraiban. E szerint a szabadalmat 1705. november 5-én adta ki a király Töltésinek. Arról is tud Gárdonyi, hogy Töltési „a szabadalomlevél elnyerésekor már két esztendő óta adott ki kalendáriumokat szabadalom nélkül, s a szabadalom megadásakor indokolásul az szolgált, hogy a benső zavarok miatt a lőcsei kalendáriumok nem juthatnak el a Duna-melléki országrészekbe (ad partes eis et transdanubianas penetrare nequeundo), már pedig ezek a kalendáriumok nagy hasznára vannak a közönségnek." Töltésinek lőcsei mintára kiadott kalendáriumairól tehát tudott a szakirodalom, de ezeket eddig még senki sem ismerte, és azt még kevésbé tudták, hogy hamis lőcsei impresszummal jelentek meg. Érdekes megemlítenünk, hogy Thaly Kálmán 1865 körül 25 db régi magyar naptárra bukkant egy Komárom-megyei község közbirtokosságának levelesládájában. Erről írott cikkében (Magy. Könyvszle. 1879. 255. 1.) csak azokat említi meg, amelyek addig ismeretleneknek mutatkoztak. A most bemutatásra került két ál-lőcsei naptárból egy-egy példányunkon ott látjuk Thaly könyvtárának bélyegzőjét, amiből joggal következtethetünk arra, hogy ezek a példányaink szintén az említett levelesládából valók. Ha így van, ezekről azért nem emlékezett meg Thaly, mert példányait lőcseieknek könyvelte el, már pedig az 1705-re szóló lőcsei naptárt már Szabó Károly is ismerte, az 1704-re szólónak a leírását pedig 1879-ben közölte a Magyar Könyvszemle (1879. 31. 1.). Az 1705-re készült utánzatról még meg kell említenünk, hogy itt Töltési már nem az 1705. évre kiadott lőcsei kalendáriumot utánozta, hanem naptárát a megelőző évi saját utánzatának a mintájára készítette. így ez az 1705-re szóló valódi lőcsei kalendáriumtól lényegesen eltér, ami különösen akkor szembetűnő, ha az asztrológiai részt hasonlítjuk össze a két naptárban, amely az utánzatban egészen más szövegű. A két ál-lőcsei naptárt ezek után nyugodtan beiktathatjuk Töltési István naptárainak a sorába és — bár Töltési komáromi tevékenységéről csak 1705-től kezdve van tudomásiink — nincs okunk kételkedni abban, hogy ezeket a naptárakat éppúgy Komáromban nyomtatta,, mint saját nevén kiadott későbbi naptárait. 62. Debrecen 1705. A'SZENT | DAVID | KIRÁLYNAK | és | PRÓFÉTÁNAK | SZÁZ ÖTVEN f SOLTARI | A' FRANCIÁI Nóták- | nak és vérieknek mód- | gyokra MAGYAR Ver- ! fékre fordíttattak és | rendeltettek, | SZENTZI MOLNÁR | ALBERT által, j Mdlyek moft e' fzép kisded for-1 mában ki-nyomtattak. \ DEBRECZENBEN, [ VINTZE GYÖRGY által | 1705. Efztend. 130