AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

Ugyancsak 1926-os kitiltás Pavel Dorochov Golgotája, mely Kassán 1925-ben jelent meg a Munkás kiadásában, és Fabry Zoltán, a szlovák Kommunista Párt egyik vezetője fordította magyarra. Dorochov könyvében az oroszországi polgárháború egyik viharos szakaszát írta le drámai megjelenítő erővel. Kassák Lajos nevével is sokszor találkozunk a i/orí/wz-korszak cenzúraviszonyaival való foglalkozás során. Több verseskötetét tiltották be, egyes versek miatt is állt a bíróság előtt, 1919 után láttuk betiltott Novelláskönyvét. 1926-ban folyik pere Bécsben 1924-ben megjelent Álláspont. Tények és új lehetőségek című munkája miatt. A Párttörténeti Intézet Archívuma őrzi a per dokumentumait (PI Arch. B. tszk 13079—1926). A királyi ügyészség indítványa 1926 október 25-i keltezésű, — a hírhedt Strache Gusztáv készítette — mely szerint „bevallott célja ama munka megindítása, amellyel a kommunista emigráció ezideig adósa a magyar forradalomnak és az ellenforrdalom terrorja alatt kínlódó magyar munkásságnak. .. A kommunista pártot a munkásság új nemzetközi jelentőségű erőképviseletének nevezi. A társadalmi forradalmat jelenti ki az emberi élet módosítása végett az egyetlen forrásnak. Dicsőíti Lenint, mint a konstrukció emberét. Meg kell találnunk— mondja — annak a forradalmi munkának módját, amely a nyílt fegyveres akcióig hasznossá teszi az átmeneti időt. ,,A kommunista párt anyja és felnevelője az új embernek." — Megállapítja, hogy az első tennivaló pártiskolák felállítása. Ezek részére programot közöl. A burzsoá társadalom halálát [ez utóbbi három szó zöld ceruzával aláhúzva] és a forradalom szükségét hirdeti. . ." A vádirat két esztendő múlva készül csak el, s újabb két év elteltével a kúria a bűncselekmény —izgatás— elévülését mondja ki. Végülis 1930. december 6-án a belügyminisztérium kiadja a könyv elkobzására és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezését. A periratok között értékes dokumentum található: több magyar író beadványban fordult a miniszterhez, melyben azt kérték, hogy írótársuk szabadlábon védekezhessék. Az aláírók között szerepel Vikár Béla, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső. Berlinben majd Bécsben látott napvilágot a Munka és Tudás Könyvtára sorozat. Mint a többi haladó sorozatra, természetesen erre is lecsaptak a horthysta hatóságok. A Posta- és Távírda Rendeletek Tára 1926-ban közölte az egész sorozat kitiltását illetve az országba érkező darabjainak lefoglalását. Nem érdektelen könyvekről van itt szó. A mozgalom él, s az emigrációba kényszerült kommunisták és baloldaliak tovább viszik a munkát. Magyar Lajos fordította le Lebedinszkij Egy hét című regényét, a sorozat 2. darabját, Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, Bokányi Dezső fordításában jelent meg Berlinben. Ugyanebben a sorozatban, de már Bécsben 1925-ben jelent meg A kommunista internacionálé alapkövei című munka, melyhez a bevezetést és a jegyzeteket Kun Béla írta. 1927-ben is érdekes betiltásokat találunk. Kettőt említünk közülük. Az egyik Szép Ernő Szegény, grófnővel álmodott című regénye. (Bécs 1921, Hellas) a másik: Farkas Antal Megnyílt a börtön. Egy proletár naplója című, 1919-ben, a Népszava Könyvkereskedés által kiadott regénye (PI Arch. 106 342 1927. VII.) melyről megvan a magyar királyi belügyminisztérium körlevele az elkobzás foganatosításának elrendeléséről. Ügynevezett primitív, szocialisztikus regény. Egy proletársorba süllyedt család rettenetes testi és lelki nyomorúságait beszéli el az első világháború éveiben s felszabadulásukat a győztes forradalomban; világnézetük átformálódását a kispolgári szemlélettől a proletariátus osztály342