AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A magyarországi hebraica bibliográfiái

A magyarországi hebraica bibliográfiái DÁN RÓBERT A magyarországi héber betűkkel nyomott (hebraica) kiadványok száma az eddigi felmérések szerint meghaladja az 5000—6000 tételt. E héber betűs könyvanyag bibliográfiai feltárása speciális nyelvtudást, és nem egy esetben héber irodalmi és teológiai ismereteket kivan. Ezzel magyarázható, hogy nagy bibliográfusaink (Petrik, Szinnyei, Gulyás) munkáiban is csak olyan hebraicát találunk, amely latin betűs címlapot vagy utalást tartalmaz. Az ilyen jellegű anyag azonban elenyészően csekély. Ismert könyvészeteink e hiányosságának másik oka talán, hogy e nagy részben vallásos tárgyú kiadványok nem kerültek a világi könyvkereskedelem vérkeringésébe, a nyomdák pedig csak imitt-amott tettek eleget a kötelespéldányokra vonatkozó rendelkezéseknek. A század elején már felmerült a gondolat, hogy a számos nyomdahely egyetemes bibliográfiáját, legalább is cédula katalógus formájában létre hozzák. Az Országos Rabbiképző Intézet az 1907/8-1908/9-es tanévben pályadíjat tűzött ki a magyarországi hebraica bibliográfiájának összeállítására. Egy Spiegel Ármin nevű kutató foglalkozott a kérdéssel, gyűjtésének eredményeként jelentős cédula mennyiség gyűlt össze. Sajnos a háborús években ez teljesen elpusztult. Mint tudományos igény, a második világháború előtti években újra felmerült az a gondolat, hogy összeállítják a magyarországi héber irodalom és vallásos kiadványok bibliográfiáját. N. Ben-Menáchem a Mészijrut Jiszráél b'Hungáriá e. munkájának előszavában említi: „A magyarországi héber irodalom ismeretlen terület irodalmunk történetéiben, és még 1930-ban bíztatott tanárom, mesterem Áron Freiman Frankfurt am Mainban, hogy szenteljem időmet ez irodalom pontos lajstromozására, mert teljesen ismeretlen a kutatók előtt." Indoklásnak azt tartották — mégpedig helyesen —, hogy amennyiben e munka nem történik meg, a könyvek nyoma is elveszhet az idők sodrában. Ez a feltevés sajnos indokoltnak bizonyult, mert a náci pusztítás a könyveket sem kímélte, számtalan munka vagy teljesen elveszett, megsemmisült vagy olyan magán könyvtárba került ahol a bibliográfus számára elérhetetlen. A második világháború után a megmaradt könyvek, folyóiratok könyvjegyzékek alapján nagy erővel újra indult a világ hebraica anyagának bibliográfiái feltárása. E munkálatok során a magyarországi anyag feltárásának kérdése is felmerült. Dr. Scheiber Sándor 1947-ben a megvalósítandó tervek között említi. A gyűjtés érdemi mukálatai azonban csak évekkel később indultak meg. Hazai viszonylatban az első olyan kísérlet amely kiadásra került — és amelyet ötletszerűen követtek a későbbi próbálkozások — részletfeladatot kí365