AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

Fehér torony című. kötetét ugyancsak 1938-ban tiltották be. A kötetben publikált Lovaspóló a Vérmezőn című versét inkriminálták. Robog az ócska villamos velem. Az őszi Vérmező mellett robog. A Vérmezőn ma lovaspóló készül Nemes játék, nagyúri, szép dolog. Előkelő közönségére vár a rögtönzött emelvény nyáriszéke. Volt már itt más emelvény: vérpad is! . . De ,,jobb kor" ez és béke van ma, béke . . . Robog az ócska villamos tovább, Ott várnak a bokavédős lovak s ott álldogálnak, ütővel kezükben, pólódreszben a játékos urak. Sárga csizmában és fehér nadrágban, cigarettázva állnak és beszélnek. — Szép időnk lesz a mérkőzésre mégis, s más ily lovagi eszméket cserélnek. • Hát szép a nap, szép tér a Vérmező, történelmi tér s a budai vár: történelmi háttér. Játékhoz illőbb teret az úrlovasság nem talál. A lóimádó történelmi osztály s a lézengő világfi ritterek. Igazi történelmi levegő! Lovagi tornák arany fénye leng! Lovagi tornák, hősi rohamok, Buda vívása . . . Látom Petneházyt, látom Nagy Sándor huszárait, látom török és német császár katonáit. . . Csak ez a jármű ne zörögne úgy, s mába vissza ne zökkentene, világháború, forradalom, ínség új rémlátásba ne kísértene! . . Huszár, kozák lekényszerült a porba, de titeket kivetni nem lehet a nyeregből. Urak maradtatok, lóháton ültők az Idő felett. Ti győztetek Berlintől Bagdadig, Csikágótól Pekingig győztetek. Ha mást nem is, de legyőztetek egyet: a parasztot, a magyar nemzetet. Istenért és hazáért, ugye, mindent, csak zabot nem: az kell a paripáknak! A magyarságból nektek az öröm kell, kötelessége másoknak a bánat. Ha nagyon bánatos a jó proli, ugye, menjen ki a Városligetbe, ott a ringlispíl, üljön a falóra s vágtasson vissza tündér Napkeletre! .228