AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

báltak és ami bevált. Szépirodalmi része elhanyagolt. Fennállása utolsó éveiben arcképek tették érdekesebbé, változatosabbá és tárcát is hozott, ami azelőtt nem volt. Viszont nem sok gyakorlati érzékre mutat az, hogy egyszerre több folytatásos novellát is közölt. 1890-ben utolsó évfolyamát éli a lap; hanyatlik, olcsóbb lesz, papírja gyengébb minőségű, sok a reklám. Tükör Előtt című 4 oldalas melléklapja divatképeket közöl. Az 1890-es év végén átalakulási folyamat zajlik le a lapnál. „Nehogy valaki kizárólag szaklapot sejtsen címe alatt, amelyben szó sincs mulattató részről", meg akarja nyitni hasábjait ,,az általánosságnak és az író világ finyásabbjai előtt, de nem kevesebb súlyt helyezve a hasznos közleményekre". A szerkesztőség ajánlja az előfizetőknek, járuljanak hozzá, hogy a lap címe ezentúl Magyar Nők Lapja legyen. ígéri, hogy a lap új, jobbhangzású címén, jobb beosztású, modernebb, szebb és elegánsabb lesz. Az előfizetők — állítólag — hozzájárultak, tehát megtörtént a címváltozás. A Magyar Nők Lapja új köntöst kapott. Bevezetik az előbbi kéthasábos helyett a háromhasábos modernebb beosztást és olyan rendszerbe foglalják a közleményeket, amely kiküszöböli az eddigi szaggatottságot. Az ezelőtti szépirodalmi melléklet beolvad a lapba és a háztartási résznek külön cím alatb tágabb, bővebb tér nyílik, jóformán önállóvá téve a lap tanulságos, gyakorlati részét, ezzel is igyekezve szétoszlatni az aggályt, mely az újításokban a hasznos közlemények csökkenésétől tartott. Az irodalmi rész gazdagabb lesz; találkozunk hasábjain Jókai, Varadi Antal, Bokor József jónevű pedagógus, Mezei Ernő az Egyetértés vezércikkírója, Márkus József meseíró, Ambrozovicsné Meszlényi Ilona jóhírű írónő, Rákosi Viktor (Sipulusz), Brankovics György — egy ideig szerkesztő is —, K. Beniczky Irma, Harmath Lujza, Csiszér-Ugróczy Ida, Marót Erzsi, Bródy Sándor, Prém József, Bársony István stb. neveivel. A lap új címe alatt is népszerű maradt. Hasznos tanácsokat ad a gyermekneveléshez, gyakorlati utasításokkal szolgál konyhai munkákra, emellett figyelemmel kíséri az irodalmi és művészeti eseményeket és beszámol a divatról. Orvosi rovata is gyakorlati, és tovább folytatja a lap az eddig bevált „hirdetéseket és nyílt társalgót". 1890—1893 között havi képes divatmellékletet ad „Tükör Előtt" címmel, nevettető képes mellékletet „Gondűző" címmel, 1894-től pedig a divatról 8 oldalon a Budapesti Divat melléklap számol be. Ebben az időben ez a legolcsóbb képes szépirodalmi és háztartási lap; előfizetési ára évi 6 forint, sőt a gyakorlati pályán működő nőknek csak 4 forint. Nyomdai kiállításban emelkedett, illusztrációkban gazdagodott és állja a versenyt a drágább hetilapokkal. 1894-ben Jókait ünnepli az egész ország és tiszteletére Jókai címmel szépirodalmi és művészeti lap indul Keleti ö. (Oesterreicher) Lajos szerkesztésében. A lap január 1-én indult és április 29-től a főszerkesztői tisztet Komócsy József a Petőfi Társaság akkori alelnöke és ünnepelt lírikusa töltötte be. Nem sokáig működhetett a lapnál, mert pár hét múlva (jún. 17-ón) meghalt és halálával a Jókai c. lap is megakadt. 3 hónap múlva jelentkezik újra olyképpen, hogy a Magyar Nők Lapját egyesítik a szünetelő Jókai c. lappal és Jókai Magyar Nők Lapja címmel szerepel tovább. Főszerkesztője Beksics Gusztávné (Bogdanovics György írói néven) jónevű írónő, szerkesztője pedig Keleti Ö. Lajos. Az egyesült lap egy szóval fejezi ki programját 223