Jávorka Sándor - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 29. (Budapest 1935)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. II. rész

Hazánkból eddig a következő termőhelyekről ismerjük: Budapest (Mátyáshegy, Hárshegy, Hűvösvölgy, Zugliget, Farkasvölgy), Pomáz, Piliscsaba, Kaposvár, a Ropolyerdő Kaposvár mellett, Nagykanizsa, Tihany, Kőszeg, Gönyü, Trencsén, Pöstyén, Nagysalló, Garamkovácsi, Körmöcbánya, Hermánd, Magas Tátra, Javorina, Tátraszéplak, Jászó, Lőcse, Mátra (Kékes és Gallya), Brassó: Cenk, Tomösi szoros, Keresztényhavas, Herkulesfürdő, Oravica. Horvátországi termőhelyek: Plasi Saborski Ogulin közelében és a Crnopac Gracar mellett. Azonkívül megtalálták még Lussinon is, valamint Palazzuoli szigetén Lussin közelében. A példányokat gyűjtötték: BARTÓK, CSÍKI, DUDICH, ÉHIK, GALVAGNI, GERGER, KLEINER, KORMOS, MÉHELY, PLÖBST, SOÓS, STURANY, SZABÓ, VASVÁRI, VISNYA, WAGNER. Magyarország területéről a törzsalaknak eddig három színváltozatát ismerjük, ezek a következők: 1. var. paliida SCHRENK, Land u. Süssw. Moll. Livlands, 1848, p. 11. Halovány színű, pigment nélküli, de pajzsa olykor sárgás. Földrajzi elterjedés: Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Magyarország, Livi and. Hazai termőhelyei: Budakeszi (BARTÓK). Maglód (Soós). 2. var. brunnea TAYLOR, Mon. Land & Freshw. Moll., 1904, p. 114, Pl. 15, f. 2. Egész teste egyszínű barna. Földrajzi elterjedés: Anglia, Olaszország, Norvégia, Magyarország. Csak egyetlen egy hazai termőhelyét ismerjük: Budapest, Kőbánya, ahol VASVÁRI MIKLÓS virágcserepek alól gyűjtötte. 3. var. nigra MORELET

5 Moll. Port. 1845, p. 34. Teljesen vagy majdnem egészen fekete, a fekete szín néha a talp szélső pasztáira is kiterjed, a Limax cinereo-niger színeződéséhez hasonlóan. Földrajzi elterjedés: Anglia, Belgium, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Magyarország. Egyetlen eddig ismert hazai termőhelye Nagysalló (DUDICH), azonban Dalmáciában, Meleda szigetén is előfordul (ROGENHOFER). 2. Agriolimax (Agriolimax) Absoloni SiMROTH. Agriolimax Absoloni SIMROTH, Nachrbl. D. Mal. Ges. 48, 1916, p. 13—14, f. 3. Az állat teste 1.8 cm, rövid köpenye 0.65 cm hosszú; csak hátulsó része tarajos. Szinezete sárgás-szürke, felső testrészein, valamint