Jávorka Sándor - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 29. (Budapest 1935)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. II. rész

A faunakatalógus még a Felvidék és Erdély következő helyeiről sorolja fel: Pozsony Szt. György, Trencsén-Teplic, Igló, Kassa, Ránk

y Királynép, Jászó, Radna (Ünőkő), Balánbánya, Kéroly, Ojtoz, Keresztényhavas, Felső Pommbák, M. Felekenses, Fenyőfalva, Nagyszeben, Czód, Riuszádului, Sebeshely (Bisztra), Nagy-Baár, Merisor, Vulkán (M. Zenoga). A Lehmannia marginata fajváltozatai közül Magyarország területéről eddig 6-ot ismerünk; ezek a következők: 1. var. Bettonii SORD. Atti Soc. Ital. di Sei. Nat. 1871, p. 251. Borvörös színű, egybeolvadt hosszanti csíkokkal, amelyeket azonban itt-ott szabálytalan alakú, világos foltok szakítanak meg; néha a rajzolat a Limax flavus-éra emlékeztető; a hát középvonala világos színű, a pajzs jobb- és balszélén egy-egy sötét hosszanti sávot visel. — Földrajzi elterjedés: Anglia, Olaszország, Norvégia, Magyarország. Egyetlen ismert hazai termőhelye a Zlata tanya a Retyezátbam ahol HORVÁTH GÉZA gyűjtötte. 2. var. carpathiea HAZ. Jahrb. Deutsch. Mal. Ges. Feb. 1885, XII, p. 23. HAZAY a következő diagnózist adta róla: „Animál gracile, marmoratum, vei obscure maculatum; carina alta et pallida, utrinque fusco-fasciata at annulis sparsa; solea albescenti". A Kárpátokban (Magas Tátra, stb.) fordul elő. Ismert termőhelyei a következők: Kralován (Czebrat és Vichnana hegy), Tátra, Tátrafüred, Zólyomi hegyek, Szliács, Igló. 3. var. dianae KiM. Beitr. Moll. Siebenb. 1884, p. 120—121. Háta ritkán fekete, rendesen élénk világos-barna szinű, szétszórt pontokkal; talpa fehér, azonban az oldalsó pászták olykor sötétebbek, sőt néha feketék! Az egyszínű állatok taraja fekete, a tarkáké ellenben világos. Magyarországi termőhelyek: Fogarasi havasok (Negoj, Vale Serbotye), Rareul, Kuliman, Nagy-Hagymás hg., Zenoga. Külföldi előfordulás: Németország, Itália, Anglia, Portugália. 4. var. Heynemanni E. A. BIELZ, Fauna Siebend. 1897, p. 32. A törzsalaknál nagyobb, fehéres, világos színű, pajzsa sötét foltokkal tarkázott; háta egész hosszában apró fekete pontokat hord. kiemelkedő szemölcsei durva alkotásuak, taraja erős. Földrajzi elterjedés: Magyarország, Németország, Anglia, Svájc, Görögország. Hazai termőhelyek: Nagysalló (DUDICH), Nagyszeben.