Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

liegyseg (Galyateto), Bbrzsbnyi hegyseg (Kemenee patak vblgye), Paphegy Nogradverbce mellett, Sarospatak, Marmarossziget, Czarnohora, Bethlen, Zalatna, Bucses, Retyezat, Nadrag, Domogled, Oravica, Anina, Horvatorszagban Kik hegy es Devcicevac a Plitvi^cei tavak menten, Jasenak, Biela Lasica, Krasno, Apatisan, Mali Halan, Sv.-Brdo, Gracac, Crnopac. A kbzblt adatokbol. kitiinik, hogy a Limax cinereo-niger, a Limax maximus-hoz hasonloan, Magyarorszag egesz teriileten el van terjedve, s amit az utobbi eletmodjarol, fbldrajzi elter jedeserol es elbfordulasarol elmondottam, az nagyjabol a Limax cinereo-nigerre is vonatkozik. A Limax cinereo-niger szinezetet illetoleg meg jobban varial, niint a maximus. A test alapszine egyszer feher (pallescens), maskor citromsarga (oenustissima), majd okkerszinii (calichroa), vbros /erythra), lila (Gualtierii), barna (Hedleyi), sziirke (cinerea), egeszen sbtet (maura, cinereo-niger s. str.) stb. stb. A kulbnbbzo szinezetekhez jarulo, ugyancsak kiiibnbbzb szinu ioitok, pontok, savok cs egyeb rajzolatok a iegerdekesebb es legszinpompasabb hazatlan csigak egyikeve teszik ezt a fajt. Variaciok a nalunk elofordulo alakok szinezodeseben. 1. Vilagosabb, feher typus. Az allatok teljesen feherek vagy sargas-feherek es csak a talp ket szelsb pasztaja sbtetebb. Elofordul Nemetorszagban, F ranciaorszagban, Olaszorszagban, Svedorszagban es Norvegiaban. 2. S b t e t e b b, f ekete typus. Az allatok sbtetsziirkek vagy ieketek. Neha a test egyes reszei (a taraj, a talp kbzepso pasztaja stb.) vilagosak, mas esetekben azonban az egesz allat egyszinii sbtet. Ezt a variaciot megfigyeltek Angliaban, Memetorszagban, Franciaorszagban, Olaszorszagban. Svajcban, Ausztriaban, Magyarorszagon, Belgiumban, Spanyolorszagban, Svedorszagban. Norvegiaban, Oroszorszagban, Finnorszagban, stb. Variaciok az allatok rajzolataban: f. Savozott t y p u s. Az allat szine kiilbnbbzb: hamusziirke, «ziirke, barnas, stb., a test mindket oldalan egy, ket, harom vagy esetleg negy sbtet hosszanti sav hiizodik, a pajzs rendszerint egeszen sbtet szinu. Magyarorszagon kiviil emlitik Nemetorszagbol, Franciaorszagbbl, Olaszorszagbol, Angliabol, Svedorszagbol, Norvetriabol es Oroszorszagbol. 2. P o n t o z o 11 t y p u s. Az allat teste halvany, sotetebb foltokkal es pontokkak vagy sbtetebb, mindket oldalan elszort vilagos