Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 22. (Budapest 1925)
Koch, S.: Újabb előfordulású wolframit-kristályok Felsőbányáról
XXII. ANNALKS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1925. ÚJABB ELŐFORDULÁSÚ WOLFRAMIT-KRISTÁLYOK FELSŐBÁNYÁRÓL Irta Dr. KOCH SÁNDOR. (Négy ábrával.) A NEW OCCURRENCE OF WOLFRAMITE AT FELSŐBÁNYA. By Dr. ALEXANDER KOCH. (With 4 figures in the text.) A wolframitot Felsőbányán boldogult KRENNER JÓZSEE fedezte fel és róla a Magyar Tudományos Akadémiának 1875. januáriusban tartott egyik osztályülésén számolt be.*) A wolframit a „Leves-bányá a-ban fordult elő és kristályai, melyeket KRENNER egyoldalulag élesített vésőkhöz hasonlított, 4—12 mm. hosszúságot, 1 mm. szélességet és 1—6 mm. vastagságot értek el. E kristályokon KRENNER összesen 12 formát észlelt s közülük a lapokban legszegényebbeket 3, mig a legdusabbakat 9 fonna épiti fel. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtára e leihelyről több wolframitot őriz, melyek közt ugy a KRENNER által ismertetett előfordulású, mint a későbbi évekből származó s az előbbiektől elütő megjelenésű darabok pompás példányokkal vannak képviselve. Az utóbbi példányok 1908-ban és a reá következő években kerültek hozzánk a keleti bánya XI. szintjéből s rajtok a wolframit szépen fejlett, fényes chalcopyrit-kristályok s dolomit társaságában fordul elő. Az 1924. év őszén dr. FÜLÖPP BÉLA udvari tanácsos temesvári gazdag magángyűjteményét megtekintve, feltűnt nekem egy Felsőbányáról a legújabb időkben előkerült darab, melyen quarzalapra telepedett fehér calcit-romboéderek társaságában pompás lapdus wolframit - kristálykák ülnek; közülük a legnagyobb 2 1 /a cm. hosszúságot ér el. Dr. FÜLÖPP * Dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR, A felsőbányai trachyt wolframitja. (Értekezések a természettudományok köréből VII. kötet, XIV. szám, 1876.)
