Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)
ENTZ GÉZA: A kalocsai székesegyház faragványai
(1219 — 1241) építtette. A Henszlmann által is idézett 1230-i oklevél arra vall, hogy a székesegyház akkor már használható állapotban lehetett és Pál apostol tiszteletére volt szentelve. 5 Az elmondottak szem előtt tartása mellett vizsgáljuk meg azokat a faragványos töredékeket, amelyeket jórészt még az ásatások előtt Kunszt József érsek (1852—1866) gyűjtött össze és helyezett el kiállításszerűen az érseki palotában és egy ehhez tartozó kerti házban. Valamennyien a székesegyház környékéről különböző alkalmakkor kerültek elő. Ezeket Henszlmann még 1860-ban lerajzolta (14—19. kép). Később, nyilván a székesegyházról írt könyve számára újabb sorozatot készített, melynek rajzai ebben a formában majdnem mind közlésre kerültek. A két sorozat szinte az összes ma ismert köveket tartalmazza. Az összesen három kisebb és három nagyobb lapból álló dokumentáció ma az Országos Műemléki Felügyelőség tervtárában található. A szóban forgó faragványok adtak Henszlmann régészeti kutatásához indítékot. 0 Néhány kivételtől eltekintve a töredékek előbb a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd 1936—1939 közt a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályába vándoroltak. Leírásukat az alábbiakban adom: 1. Párkánytöredék (20. kép). 7 Felső szegélyén keskeny, tulipánra emlékeztető levélsor húzódik. A levelek közt gömböcskék jelennek meg. A faragvány közepét hullámvonalban elrendezett húsos levelek foglalják el. Kiszélesedő végükből, mint tokból sarjad ki a következő levél, mely palmettaszerűen végződik. A leveleknek és palmettáknak csak főformái vannak kifaragva, részletkiképzés hiányzik. A középső széles sáv alatt lemezekből és hornyokból váltakozva összeállított, gazdagon és finoman tagolt lezáró rész húzódik. A töredék egy vízszintes fríz maradványa. Két oldala sima, tehát hasonló kövek csatlakoztak hozzá. Jobb oldalán a középső és alsó sáv erősen sérült. A fríz hátoldalát másodlagosan falpillér lábazatnak faragták ki, mely nyolcszögletes vastag pálcából és mély horonyból áll. A formák világosan a XIII. századra vallanak és tökéletesen egyeznek az alább ismertetendő lábazati darabokkal (10., 11. sz.). A korábbi párkányt tehát később úgy használták fel, hogy hátoldala falpillérlábazat lett s a régebbi, sokkal gazdagabb díszítés lefordítva a padlóra került. Érdekes, hogy Henszlmann, aki a töredéket elsőnek közli, kifejezetten azt írja, hogy e darabot később nem használják fel. A hátoldal átfaragása tehát figyelmét elkerülte. 2. Falpillérfő (21. kép). 8 A tégla alakú, kevéssé kiugró pillér közepét háromnegyedoszlop emeli ki. A kettősen tagolt, finom fejlemez alatt hétlevelű palmetták sorakoznak, melyek felül előrehajlanak s a pillér teljes magasságát kitöltik. Az oszlopfő egyszerű bimbóira ötosztású palmetták tapadnak. Az oszlopfő és a pillér két-két szélső bimbója letört. A pillérfőt alul erőteljes pálcatag szegélyezi. A darab hátoldalán az oszlopnak megfelelően négyszögű nyúlvány található a falazathoz való csatlakozás megkönnyítésére. A faragvány éles metszésű, határozott kidolgozása nagyon gyakorlott kézre vall. 5 Ugrin érsek 1230 májusában ítéletet hoz a zágrábi püspök és a templomosok közötti birtokperben. Az oklevél kelte: „Datum est hoc Colociae in ecclesia majori Beati Pauli Colocensis." T k a 1 c i c : Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. Zagrabiae, 1873. I. 66. 6 H e n s z 1 m a n n, E. : i. m. 58. 7 Anyaga: mészkő. Méretei: magassága: 59 cm, hosszúsága: 65 cm, mélysége: 31 cm. Lelőhelye : a kalocsai székesegyház környéke. Kunszt érsek gyűjteményéből került előbb a Magyar Nemzeti, majd a Szépművészeti Múzeumba. Leltári száma: 55.1576. Henszlmann, E. : i. m. 65—68. old., 15. kép ; F o e r k E. : i. m. 50—51. old., 75. kép ; W i n k 1 e r P. : i. m. 10—11. old., 6. kép. Henszlmann rajza az OMF tervtárában 13581 és 13854/3. 8 Anyaga: mészkő. Méretei: magassága: 29 cm, szélessége: 72 cm, mélysége: 50 cm. Lelőhelye: a jelenlegi székesegyház szentélye mögött a kápolnakoszorú előtti körüljáró helyén találta Henszlmann az ásatás folyamán. Leltári száma: 55.1588. Henszlmann, E. : i. m. 110—111. old., 28. kép ; F o e r k E. : i. m. 59—60. old., 99. kép. Henszlmann rajza az OMF tervtárában 13853/2.
