Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

A Szépművészeti Múzeum 1920-1923-ban

adattár több ajándékkal gyarapodott, melyek közül ki kell emelni azt az Ybl Miklós műépítészre vonatkozó 23 okiratot és levelet, melyeket özv. Ybl Félixné úrnő ajándékozott. 1923-ban az Adattár gyarapodásából 34 drbot (Beck Ö. Fülöp, Csók István, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, KörösfőiKriesch Aladár, Ligeti Miklós, Nagy Sándor, RipplRónai József, Szinyei Merse Pál, Vadász Miklós, Vaszary János művészek egy vagy több levelét) dr. Meiler Simon, a múzeum nyugalomba vonult osztályigazgatója ajándékozott. f) Magyar Történelmi Képcsarnok. Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeummal kapcsolatos Magyar Történelmi Képcsarnok 1920—1923-ig nem volt nyitva a közönség részére. 1920—1921-ben a Képcsarnoknak említésre méltó gyarapodása nem volt. Az 1921-ik év folyamán az igazgatóság megbízásából dr. Felvinci Takács Zoltán múzeumi osztályigazgató megkezdte a. gyűjtemény átrendezését. Ez alkalommal az újabban szerzett kép és szoboranyag is kiállíttatott, több olyan festménynyel és plasztikai alkotással együtt, mely a Szépművészeti Múzeum állagához tartozik ugyan, de történelmi érdekességénél fogva elsősorban arra hivatott, hogy történelmi gyűjteményben foglaljon helyet. Az átrendezés alkalmával a régebben kiállított anyagból bevonatott mindaz, ami nem tekinthető történelmi ábrázolásnak. 1922-ben a Magyar Történelmi Képcsarnok átrendezése a tárgymutatóval együtt teljesen elkészült, s a gyűjtemény megnyitásra készen állt, fűtési nehézségek miatt azonban a megnyitás későbbre halasztatott. A gyűjtemény festményanyaga három darabbal szaporodott, amelyek a következők : Trattner Mátyás arcképe Donath Jánostól, gr. Széchenyi István arcképe Barabás Miklóstól, br. Mednyánszky László arcképe Kasznár Jenőtől. Az első vétel útján, a második YYertheimer Adolf, a harmadik Tamás Henrik ajándékából. A szoborgyüjteményt a Kassa-Oderbergi Vasút igazgatósága 1. Ferenc József királynak Ligeti Miklós által készített márványmellszobrával és dr. br. Kohner Adolf Mária Teréziának Fadrusz János által a pozsonyi emlékszobor kövéből készített reliefképével gyarapította ajándék gyanánt. A rajzgyüjteménybe Hopp Ferenc hagyatékából beiktattunk egy Glarotféle vízfestményt, továbbá megvásároltuk IványiGrünwald Béla Önarcképét. Pádly István gr. Brunswik József arcképét, adta ajándékul. A metszetsorozat magyar várrészleteket ábrázoló színes akvatinta-lapokkal, Kossuth Lajost New-Yorkban ábrázoló nyomattal s egy Tóth Ferenc superintendent ábrázoló, Jókai Mór által készített kőnyomatú arcképpel gyarapodott, mely utóbbit a pápai ref. collegium ajándékozta. A Magyar Történelmi Képcsarnoknak a közönség részére való újra megnyitása 1923 január hó 16-án ment végbe, s ezt különösen ünnepélyessé tette az a körülmény, hogy Horthy Miklós kormányzó úr 0 főméltósága személyesen eszközölte, a vallás- és közoktatásügyi kormány és a társintézetek képviselőinek s meghívott közönség jelenlétében. A kormányzó urat, Petrovics Elek főigazgató a következő beszéddel üdvözölte : • Főméltósága Kormányzó Űr! A Magyar Történelmi Képcsarnok, mely az utóbbi viszontagságos évek alatt zárva volt, teljesen megújhodott alakban várja, hogy Főméltóságod megnyitni kegyeskedjék. Úgy érezzük, hogy ez a megnyitás ma többet jelent, mint egy különben is becses és tanulságos közgyűjteménynek hozzáférhetővé tételét. Hazánk mai tragikus helyzetében lelkünk különös vágyakozással fordul a múlt emlékeihez, amelyek arról beszélnek, hogy nemzetünk a legnagyobb katasztrófák között is biztosítani tudta fennmaradását, s azzal a, reménnyel biztatnak, hogy szent, akarattal és csüggedetlen lélekkel a jelen szörnyű megpróbáltatásait is le tudjuk küzdeni. A Magyar Történelmi Képcsarnokban tehát nemcsak az emlékezésnek, hanem egyszersmind a vigasznak és reménynek forrása nyílik meg számunkra. E felemelő érzésünket nagyban fokozza az, hogy a megnyitást Főméltóságú Kormányzó Úr kegyeskedik eszközölni, aki magas személyében maga is egy történelmi korszakot testesít meg, s aki buzdító szavával és felemelő példájával nem szűnik meg emlékeztetni bennünket arra a kötelességünkre, hogy a jelen nyomorúságából komoly lélekkel és odaadó munkával felemelkedni igyekezzünk. Szivünk háláját tolmácsolva megjelenéséért, legmélyebb tisztelettel kérem Főméltóságodat, hogy a Magyar Történelmi Képcsarnokot megnyitni méltóztassék. •> A kormányzó úr az üdvözlésre a következőkben válaszolt : (örömmel jöttem a Magyar Történelmi Képcsarnok megnyitására. Ez az intézmény hivatva