Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

potál Bél Mátyás 1 ismerteti. Eszerint a hosszú török hódoltság megpróbáltatásait az 1691-iki pestis-járvány tetézte, mely a lakosság maradékát szinte teljesen elpusztította. A sok csapástól megtört és megfogyatkozott ráckeveiek tehát nagyon örültek, midőn 1698-ban Jenő herceg főhatósága alá kerültek, kinek szclid uralmától sokat reméltek. Valószínűleg a hercegnek is rokonszenves volt Ráckeve, legalább ezt bizonyítja, hogy kastélyt épített ott, jóllehet a csepeli birtokhoz tartozott annak idején Budafok is, hol a hercegnek egy másik kastélya állott. Bél 1. ábra. A ráckevei kastély udvari homlokzatának középrésze. (Mostani állapot.) Mátyás Budafok leírásánál

2 részletesen megemlékezik erről a tágas, közepén udvaros kastélyról is, mely azóta teljesen elpusztult. Egyedül a kastély egykori rácsos kapujának oszlopait ékesítő, címerpajzsot tartó oroszlánok maradtak meg. Jelenleg a Törley-pezsgőborgyár telepének modern bejáratát díszítik. Az ágaskodó vadállatok hasonlatosak a bécsi Belvedere külső kerítése kapujának és a palota oromfalának karcsú oroszlánjaihoz. Budafokon a csigás keretű címerpajzs mezejében a nagy címer helyett csak a szavojai kereszt látható. A ráckevei kastély első cs talán egyetlen •— sajnos, nem eléggé világos -— 1 Maithiae Belii Notitia Hungariœ Nova) Geographico Historica. Partis Primœ CisDanubiana3, Tomus tertius. Vienna) 1737, 525. oldal. 2 Op. cit. 515. oldal.