Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

SZAVOJAl JENŐ HERCEG RÁCKEVEI KASTÉLYA

1 A Csepel-szigeten fekvő Ráckeve két nevezetes műemlékkel dicsekedhetik. Az egyik a XV. századbeli csúcsíves, hálóboltozatos templom, melynek belsejét későbbi birtokosai, a görög-keleti hitvallású szerbek teljes egészében falfestményekkel borították, a másik pedig — egyben jelen tanulmányunk tárgya — szavojai Jenő herceg, a dicső hadvezér és kitűnő ízlésű muharát bárok kastélya, mely jelenleg a királyi család tulajdona. (1. ábra.) Ez utóbbi azonban csak külsejében őrizte meg többé-kevésbbé régi alakját, belseje - egy díszes menyezet kivételével — a későbbi vandál átalakításoknak, sajnos, a maga egészében áldozatul esett. A nagyméretű földszintes helyiségekbe részben emeletet építettek be, sőt a középen fekvő nagy termet fagerendák és padlók segítségével négyemeletes magtárrá alakították át, Pedig az egykori fényes kastély egyike volt az osztrák baroképítőművészet igazi mesterműveinek. Szavojai Jenő herceg 1698-ban 85,000 forintért vásárolta meg az egész Csepel-szigetet gróf Heissler Donát tábornagy özvegyétől, Rarbara Máriától. Az utóbbiak viszont három évvel annak előtte az Esterházy-családtól váltották magukhoz 42,500 forintért a birtokot. Ehhez a vásárhoz I. Lipót király Heissler érdemeire való tekintettel 15,000 forinttal járult hozzá.'

2 A Csepel-sziget akkori szomorú álla1 Ez alkalommal köszönetet kell mondanom Kertész K. Róbert h. államtitkár úrnak nagybecsű támogatásáért, Friml Aladár tankerületi főigazgató és Jandl Kálmán belügyminiszteri fordító uraknak az okiratok fordításában való segédkezésért, dr. Pigler Andor, szépművészeti múzeumi őr úrnak az irodalomra vonatkozó értékes fölvilágosításaiért, Katona Mihály műépítész úrnak az alaprajzmásolatok elkészítéséért és Takács Béla uradalmi építész úrnak szíves kalauzolásáért. 2 Alfred Arneth : Prinz Eugen von Savoyen, Wien, 1858. I. kötet. 123—124. old. és 459. old. 11. jegyzet. «Erlass der Hofkammer an Feldmarschall Heissler und an die Ofner Cameraladministration vom 6. Juni 1895, den Ersteren im Besitze der von Ihm erkauften Insel zu erhalten. Kaiserliche Dekrete vom 30.-ten Jänner 1699 an Eugen und an die Witwe Gräfin Heissler, womit dem Verkaufe der Insel die landesfürstliche Genehmigung erteilt wird. Nach dem Kaufvertrage bezahlte Eugen 15,000 Gulden sogleich, 20,000 Gulden durch Überlassung liquider Forderungen an den Staat, die übrigen 50,000 Gulden in verschiedenen Raten binnen Jahresfrist. Hofkammer-Archiv.»