Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

HISTÓRIA - Katonáné Szentendrey Katalin: Hogyan került a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrére?

História Hogyan került a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrére? Bőséges irodalma van annak a több mint félévszázados szakmai törekvés­nek, melynek eredményeként 1965. szeptember 8-án „A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Agit. Prop. Bizottság egyetértett a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítésével a Néprajzi Múzeum felügyelete alatt, és engedé­lyezte a Néprajzi Múzeumnak, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létre­hozásának munkáját haladéktalanul kezdje el." Kevésbé ismeretes ugyanakkor, hogy az engedély birtokában megindult nagy versengés végeredményeként a számos szóba jött variáció közül, az ország má­sodik legnagyobb néprajzi múzeum intézménye hogyan került Szentendrére. A magyar falumúzeum elhelyezésére - telepítésére - vonatkozóan az el­múlt évtizedek során számos elgondolás született. A legkorábbi elképzelé­sek a 20. század fordulóján a Városliget, a Lágymányos, majd a húszas években a Népliget, a Tabán és a Margitsziget is felmerült. Az ötvenes évek végén - főleg idegenforgalmi szempontok miatt - a Hűvösvölgy, a Szépvölgy, a Zugliget és Virányos felhasználására történtek javaslatok. 1959-ben a Budapesti Fővárosi Tanács V B. Városrendezési és Építészeti Osztálya megbízására Óbuda, Mocsaras-dűlő, Péterhegy és az Aranyhegy környékét tervezték közművelődési és múzeumi célra felhasználni. De felme­rült az aquincumi polgárváros területének környéke is. Majd újabb javaslat­ként elsősorban a Budai-hegyvidék, a Petneházy rét 118 holdas területe jött szóba. Gondoltak a Csepel-szigeten való elhelyezésre, de távolabbi területek: Alcsút, Gödöllő, Tata, Tihany és még Nagytétény is felmerült. Közben teltek az évek, és már-már úgy tűnt, hogy kilátástalan a helyzet. De voltak, akik nem csüggedtek, és Szakbizottságot hoztak létre, hogy egyesült erővel mégis csak felállítsák a magyar Szabadtéri Néprajzi Múze­umot. A Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Szakbizottsága 1964. jú­nius 9-i ülésén több szabadtéri gyűjtemény kérdése is napirenden volt. Az ülésen - a tagok közül - jelen volt: dr. Bodrogi Tibor elnök, dr. Var­gha László alelnök, dr. Balassa Iván (Múz. Főo.), dr. Barabás Jenő ELTE (Néprajzi Intézet), dr. Szolnoky Lajos (főig. h.), dr. Tóth János (ÉM), dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom