T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

Zentai Tünde: A csökölyi épületek berendezése

Ferenc és felesége birtokába 1927-ben. Ezt megelőzően rokonaik, a Farkas testvérek - Katalin és Erzsébet - tulajdonában volt. Bankósék a házat és telket akkor tudták megvenni, amikor a benne lakó két idős nővér meghalt, és Bankósné, apja, Kari Mihály halála (1926. december 4-én vízbe fulladt) után örökséghez jutott. A ház korábbi sorsáról, berendezéséről szinte semmit sem tudunk, mert a Farkas család ezen ága az idős nővérekkel kihalt, és ötven évvel később, a vétel idején már nem lehetett elégséges konkrét ismereteket kideríteni. A Farkas-nővérekre vonatkozó kevés szóbeli adatot írott dokumentumok nem hitelesítik, mert az anyakönyvek idevonatkozó részei hiányoznak. Következésképpen a lakáshasználat és a berendezés csak a Bankos család esetében rekonstruálható. Bankósék a 20. század első felében 6 hold földdel rendelkeztek, ami a megélhetést igen szűkösen biztosította, ezért eljártak csépelni a helybéli jómódú családokhoz. Kisparaszti gazdaságukhoz szőlő is tartozott. Csökölyben több Bankos család élt, egyidejűleg két Bankos Ferenc is, ezért ragadványnevekkel különböztették meg őket. A mi háztulajdonosunkat „Kupás", vagy „Sullos" Bankosnak hívták, mert a nyakán, hátul, egy nagy zsírdaganat volt. Múzeumi bemutatás A bemutatás célja: a belső-somogyi hagyományos népi lakáskultúra megjelenítése kisparaszti gazdaság keretében, különös tekintettel a retardáció jelenségeire: a középkori gyökerű talpas-vázas építkezés, a tüzelőszerkezetek és a füstös konyha, a keményfabútorhasználat továbbélésére, továbbá a fejlett, 19-20. századi hímes, paraszti lenszövésre, a házban lakó család életvilágának a keretében. A múzeumi rekonstrukció a szerves kapcsolatok, azonos A ház tornácbeugrója tárgyak révén utal a Néprajzi (ZENTAI Tünde felvétele)