Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba

alkalommal tartottak itt vásárokat, a tavaszi vásárt május 10-én, az őszit Simon- dudáskor, október 28-án. A vásárteret századunk első felében fadúcok közt kifeszített háromsoros szögesdrót kerítésekkel részekre osztották: a cédulaháztól nyugatra volt a marhavásár, északra az eladni felhajtott disznók, a bejárat előtti térségen a lovak helye. A kő házsor előtti domboldalon, a faluból jövő út közelében állították fel a sátrakat, itt árusítottak a sümegi, tüskevári, leányfalusi és helybeli fazekasok is. Emlegetnek még kutyafogattal érkező tót bicskaárusokat is, akik rendszeresen megjelentek a vásárokon. A környékbeli falvakból, Taliándörögdről, Monostorapátiból, Vigántpetendről, Vöröstótól, Barnagról, Antalfáról, Jakabfáról, Köveskálról, Balatonhenyéről, de még Keszthelyről is jöttek a vásárba. A dörögdi úton és a faluból bevezető úton is helypénzt szedtek. Allatok eladása, vásárlása esetén a cédulaházban kiállították a passzust, vagyis az eladó nevéről az új tulajdonos nevére írták át az állatot illeték lefizetése ellenében. Az eladott állatért 21 napig még a régi gazdája tartozott felelősséggel. Vásár előtt a kisbíró kötelessége volt, hogy a cédulaházat, - legalábbis a bejárati homlokzatát — kimeszeltesse. A vásár ideje alatt a padlásnyílásból nemzetiszínű zászlót lógattak ki. A cédulaház padlásán az emlékezet szerint szénát tároltak a közelben lakó családok. 1945 után már nem használták a cédulaházat eredeti funkciójában. Egy ideig a falu szegénye, egy félkezű csősz lakott benne, majd egy muzsikus cigány családot költöztettek bele. Jelenleg már évek óta lakatlanul állt, a mázsaházba időnként a Vásártéren legelésző birkafóka húzódott be delelni. A cédulaházra 1984-ben figyeltem fel az OMF megbízásából végzett falukutatás során. Minthogy hasonló cédulaházakra más, Balaton-felvidéki falvakban, mezővárosokban is találtam adatokat (a szentantaljai áll is még), a múzeumi tervtanács előtt javasoltam, hogy vegyük fel a Bakony, Balatonfelvidék tájegység telepítési tervébe, hisz cédulaház nem szerepel múzeumunk egyetlen tájegységének telepítési tervében sem. A cédulaháznak megmaradt az asztalból, két székből és egy padból álló berendezése, valamint a mázsaházban álló hídmérleg. Szentendre, 1985. H. Csukás Györgyi táj egységfelelős muzeológus